Állandósult a migrációs nyomás a szerb–magyar határon

Állandósult migrációs nyomásról számolt be a Migrációkutató Intézet két munkatársa, akik a szerb–magyar határ szerb oldalán készítettek interjúkat illegális migránsokkal. Gyorsjelentésükben leszögezik: összességében azt tapasztalták, hogy a nyár végi, illegális táborfelszámolásokat követően újak épültek ki, az illegális migránsok száma pedig nőtt.

20221104 szerbia migransok havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A szerb-magyar határ szerb oldalán a nyár végi, illegális táborfelszámolásokat követően újak épültek ki, az illegális migránsok száma pedig nőtt , állapították meg a Migrációkutató Intézet munkatársai. A migrációkutatók tapasztalatait alátámasztják az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai, ami szerint idén, az első 10 hónapban a nyugat-balkáni útvonalon 168 százalékkal többször próbálkoztak beszökni a schengeni határon, mint a tavalyi azonos időszakban.

Dobó Géza és Tárik Meszár migrációkutatók a nyugat-balkáni útvonal északi végein, az ad hoc szerveződő, engedély nélküli táborhelyeken, illetve a Szerbiai Menekültügyi Komisszariátus által üzemeltetett szabadkai befogadóállomás előtt és a bevándorlók tipikus tartózkodási helyeikként ismert közterületeken készítettek interjúkat. 

A nyári, Szabadka északi, magyar országhatár közeli területén történt, halálos áldozattal is járó lövöldözést követően a szerb hatóságok felszámolták a Horgos–2 közúti határátkelőhely két oldalán felállított táborokat. Oda azóta sem engedték visszatérni őket, helyettük két új illegális tábor is létrejött. 

Egyiket a közeli autópálya északi oldalán építették ki, a másikat a Szabadka–Szeged vasúti pálya déli oldalához közel, Horgos külterületén, elhagyatott, romos épületek mellett. Ott irakiak, tunéziaiak és líbiaiak várakoznak az alkalomra, hogy a legnépszerűbb illegális határátkeléses módszerrel, alumíniumlétrák segítségével átmásszanak a műszaki határzáron.

Emlékeztetőül: szervezett bűnözők engedélyezték és segítették a neves arab rappernő, Lady Miro videóklipjét, amit a szerb–magyar határon, éppen Horgos–2. elhagyott átkelőjén forgattak. A kámzsás embercsempészek baltákkal, macsetékkel, karókkal fenyegetőznek, arabul kiabálnak a határt védő magyar rendőrökkel.

A marokkóiak Olaszországba és Franciaországba, az iraki és szíriai bevándorló pedig Németországba szeretne eljutni. A marokkóiak a vízummentes belépést kihasználva repülővel utaztak Törökországig, majd gyalog érkeztek a török-görög-észak-macedón-szerb útvonalon. 

Az arab bevándorlók megerősítették, hogy az afgánoktól tartanak, elmondásaik szerint gyakran lopnak, rabolnak, sokan közülük fegyvert hordanak.

A szabadkai befogadóközpontba legtöbben Afganisztánból, Szíriából és Marokkóból érkeztek. A marokkóiak elmondták: Törökországig repülővel utaztak, majd Bulgárián keresztül jutottak el Szerbiáig, céljuk Olaszország. Azért választották a szárazföldi, nyugat-balkánit a tengeri útvonal helyett, mert utóbbit túl veszélyesnek tartják. Létrával kísérlik majd meg az átjutást a magyar műszaki határzáron. 

Egy afgán elmondta, hogy egy hónappal ezelőtt egy embercsempész, aki egyébként szintén afgán volt, tüzet nyitott rá és megsebesítette.

A zombori befogadóállomáson belül helyi sajtóhír szerint négy kisboltot is ott élő migránsok üzemeltetnek.

Magyarmajdánynak a szerb–magyar–román hármashatárhoz közel, a település Rábé felé eső külterületén folyamatos egy romos, elhagyatott mezőgazdasági raktárban a migránsok jelenléte. 

Egyikük nyíltan beszélt az emberkereskedők tarifáiról és módszereikről: az afgán és marokkói embercsempészek 300 eurót kérnek el pusztán a határátkelési kísérletért, akik pedig nem hajlandók fizetni, azokat elkergetik a határsávból. A teljes, a szerb határtól Magyarországon keresztül Ausztriáig vezető „csomagért” az embercsempészeknek háromezer eurót kell fizetni.

Borítókép: Migránsok sátrai Horgos határában (Fotó: Havran Zoltán)