Nevetségessé tette magát az LMP, miután helyi népszavazást kezdeményeztek a Debrecenben épülő akkumulátorgyár ellen, de nemhogy a referendumig nem jutottak, még az aláírásgyűjtő ívek átvételét sem sikerült megoldaniuk. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke még novemberben jelentette be, hogy Debrecenben a helyi választási bizottság első fokon engedélyezte helyi népszavazási kezdeményezésüket.
A baloldali politikus már akkor elmondta, hogy később országos népszavazást is akarnak az akkumulátorgyárak építéséről.
Schmuck Erzsébet indoklása szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány az emberek megkérdezése nélkül nyújt több tíz milliárd forintos támogatást külföldi nagyvállalatoknak, amelyek a párt szerint tönkreteszik a lakókörnyezetet és elhasználják a vízkészletet.
A zöldpárt még októberben adott ki egy közleményt a népszavazás ügyében, hangsúlyozva, hogy az LMP az első pillanattól azt képviselte: ilyen szintű döntést nem lehet az ott élő emberek nélkül meghozni. Arra számítottak ugyanakkor, hogy a választási bizottság nem fogja átengedni a népszavazási kezdeményezésüket. Az akkori közleményben ugyanis azt írták: „a Fidesz mindent megtesz majd, hogy megakadályozza a népszavazást különböző jogi eszközökkel, de mi tovább küzdünk azért, hogy Debrecen jövőjéről a debreceniek dönthessenek.”
Az LMP előzetes várakozása ellenére azonban zöld jelzést kapott a kezdeményezésük. Ez a jelek szerint teljesen összezavarhatta a pártot, mivel egyetlen aláírásgyűjtő ívet sem vettek fel.
Felmerül a kérdés, hogy miért hátrált ki a kezdeményezésből az LMP, holott politikai tőkét kovácsolhattak volna a referendumból. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a helyi népszavazásokat rögzítő jogszabályok szerint a referendum elrendeléséhez a lakosok húsz százalékának a támogató aláírása szükséges, ami vélhetően túl nagy kihívás lett volna a zöldpártiságát elkötelezetten hirdető LMP-nek. Ezek után az a kérdés is felmerül, mennyire gondolhatja komolyan a párt az országos népszavazásról szóló ötletét, amihez kétszázezer aláírást kellene összegyűjteniük.
Még augusztusban derült ki, hogy 7,3 milliárd eurós beruházással Debrecenben épít gyárat a globális akkumulátorpiac legnagyobb szereplője, a kínai CATL, ami kilencezer új munkahelyet teremt Magyarországon. Az erről szóló szerződés aláírásakor Szijjártó Péter elmondta, hogy Debrecenben Európa történetének legnagyobb akkumulátorgyártási beruházása valósul meg. Emellett a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy az elmúlt évek válságaiból Magyarország a beruházások támogatására koncentrálva erősebben jön ki, mint ahogy belement.
Nem érdekli a baloldalt az emberek véleménye
Ellentmondásos a baloldal viszonya a népszavazásokhoz, miután a saját maguk által fontosnak tartott ügyekben rendre szorgalmazzák a referendumok megtartását, azonban a kormány népszavazási kezdeményezéseit mindig haszontalannak nevezik, és ezen esetekben nem kíváncsiak az emberek véleményére. Még tavaly decemberben kezdett a baloldal aláírásgyűjtésbe, hogy országos referendumot tartsanak az álláskeresési járadékról és a Fudan Egyetemről. Mivel lassan haladt a szignók összegyűjtése, kudarcba fulladt a tervük, hogy az április 3-i országgyűlési választással egy napon tartsák a népszavazást. A bukás után Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa arról beszélt, hogy nincs szükség drága referendum kiírására. Végül az Alkotmánybíróság mondta ki az ügyben az utolsó szót, hogy a két kérdésben nem lehet népszavazást tartani. Emlékezetes, hogy a választással egy napon tartották a kormány gyermekvédelmi népszavazását, amit pedig a baloldal folyamatosan támadott, azt feleslegesnek és gyűlöletkeltőnek nevezve. Megjegyzendő, hogy a népszavazáson a magyarok túlnyomó többsége a kormány álláspontjával értett egyet, hogy meg kell védeni a gyermekeket az LMBTQ-propagandától.
