Január 1.:
Áder János akkori köztársasági elnök újévi köszöntőjében arról beszél: kívánja, hogy az új esztendőre ne csak megmaradjon, de meg is erősödjön bennünk a tenni akarás, hogy ne győzzön le minket a fásultság, a beletörődés.
Január 6.:
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag zöld jelzést ad a gyermekvédelmi népszavazásnak, amit a kormány kezdeményezett, mert úgy ítéli meg, hogy megalapozatlanok az ellene beadott indítványok. Ahhoz is hozzájárul a testület, hogy az országgyűlési választásokkal együtt lehessen azt megtartani. Varga Judit igazságügyi miniszter ezt úgy értékeli: végre a magyar emberek is elmondhatják a véleményüket a gyermekvédelem ügyében.
Január 12.:
Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti, hogy egyes létfontosságú termékekre élelmiszerárstopot vezetnek be. A január 14-én megjelenő rendelet szerint ez a kristálycukorra, búzafinomlisztre, étolajra, sertéscombra, csirkemellre, csirke far-hátra és a 2,8 százalékos tehéntejre vonatkozik.
Kulturális expanzió
Január 22.:
Átadják a Magyar Zene Házát a Városligetben. Orbán Viktor beszédében méltatja a több rangos nemzetközi díjat elnyerő, különlegesen természetbarát ― a fákat az architektúrába beépítő ― épületet. A kormányfő kifejti: válság ide vagy oda, mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk. Másutt az ilyen intézmények a járvány miatt bezárni, leépülni szoktak, nálunk itt áll teljes fényében ez a lenyűgöző építmény. Közli: a magyar kulturális kiadások arányaiban első helyen állnak, holtversenyben az Európai Unióban. Karácsony Gergely főpolgármester szakmaiatlanul, közfelháborodást kiváltva úgy nyilatkozik: a platánok az épület miatt kipusztulhatnak, s „egy parkban építkezni olyan, mint belepisilni egy szenteltvíztartóba egy templomban, ami talán belefér, csak tönkreteszi azt, amiért ott vagyunk”.
Február 12.:
Orbán Viktor megtartja hagyományos évértékelőjét a Várkert Bazárban. A miniszterelnök arról beszél: a választás tétje az, hogy Gyurcsány és Bajnai visszatérnek-e a hatalomba, vagy sem. Kijelenti, hogy Magyarország legkorruptabb kormányának vezetői, Gyurcsány és Bajnai, egy gombaszakértővel megerősítve: ez volna hát az ország kormányzására jelentkező nagy csapat.
Az első női államfő
Február 14.:
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a baloldali választási koalíció közös miniszterelnök-jelöltje egy nyilvános rendezvényen elismeri, hogy ők a szivárványkoalícióban, úgymond, a liberálisokat, a kommunistákat, a konzervatívokat és a fasisztákat a szövetségben külön-külön képviselik.
Március 3.:
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelenti a Kormányinfón, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások döntő többségét megszüntetik, mivel a járvány ötödik hulláma a végéhez közeledik. Így március 7-től – a kórházak, idősotthonok kivételével – megszűnik a maszkviselési kötelezettség is. Fenntartják viszont az egészségügyi veszélyhelyzetet a kormány cselekvőképessége és az esetleges hatodik hullám veszélye miatt.
Március 9.:
Programismertetőt tart a szivárvány-összefogás. Miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter a stúdióba beültetett kevés számú közönség mögötti feliratokról olvassa a szöveget. Az ellenzéki koalíció vezetői kevés kivételtől eltekintve nem vesznek részt a közös program bemutatásán, így nincs ott Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Dobrev Klára visszautasított DK-s miniszterelnökjelölt-jelölt, Jakab Péter Jobbik-elnök sem.
Március 10.:
Novák Katalint megválasztja az Országgyűlés köztársasági elnöknek. Hazánk történetében első ízben fordul elő, hogy női államfője van az országnak.
Március 15.:
Orbán Viktor a több százezres tömeget felvonultató békemeneten az Erzsébet téren hangsúlyozza: nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot a háborúba. Az üstökösnek hitt baloldali miniszterelnök-jelölt ma már csak egy földbe csapódott, kihűlt kődarab, ezért ma együtt sóhajt az ország, micsoda szerencse, hogy nem a baloldal kezében van Magyarország kormányrúdja.
A baloldal eközben „A hatalom a népé” mottóval tart összejövetelt a fővárosban, amelyen Márki-Zay Péter és a többi szónok az ukrán háborús tematikát erőlteti, a kormányt a kelet képviseletével vádolva, ám a programjukról nemigen esik szó.
Negyedszer is kétharmad
Április 3.:
Az országgyűlési választáson negyedszer győz kétharmaddal a Fidesz–KDNP. A gyermekvédelmi népszavazáson bár a gyermekek jogait biztosító nemek vannak elsöprő fölényben, ám mégsem tekinthető érvényesnek, mert nem adott a választópolgárok több mint a fele a kérdésekre azonos választ. A referendum hatása mégis óriási, mivel majdnem hárommillióan álltak ki a gyermekek fokozott védelme mellett.
Április 4.:
Brüsszelben rögtön a parlamenti választás után megindítják ellenünk a jogállamisági eljárást. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy szándékosan időzíti a konzervatív erők győzelmét követő napra a bejelentést az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság, mivel transzparens módon jelezni kívánták rosszallásukat, amiért a magyarok újból a számukra nemkívánatos pártokat juttatták kormányra.
Május 3.:
Kiderül, hogy a Bajnai Gordon volt szocialista miniszterelnök égisze alatt működő és külföldi finanszírozású, a választások törvénytelen befolyásolására létrehozott cég, a DatAdat olyan rosszul leplezte konspirációit, hogy még Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak is küldtek sms-t, amelyben a baloldali jelöltekre való szavazásra buzdítanak.
Május 24.:
Orbán Viktor bemutatja a T. Ház plenáris ülésén a kormánytagokat, akik leteszik az esküt. A miniszterelnök arról beszél: páratlan az a helyzet, hogy a választópolgárok akaratából már ötödik alkalommal mutathatja be kormányának tagjait. Emlékeztet, hogy 1990 óta soha nem volt még olyan erős és nagy választói akarat a kabinet mögött, mint amely most állt föl.
Június 5.:
Niedermüller Péter DK-s erzsébetvárosi polgármester újólag a lakosságot provokáló szöveggel rukkol elő: szerinte a Trianonban elcsatolt magyarok jobban jártak.
Június 28.:
A miniszterelnök bejelenti, hogy önálló határvédelmi alakulatot állítanak fel az illegális bevándorlás hatékonyabb megállítása és a rendőrség, honvédség tehermentesítése érdekében. A határsértések száma ugyanis drasztikus mértékben növekszik.
Június 30.:
Cseh Katalin momentumos európai parlamenti képviselő azonnali visszahívását kezdeményezi a Fidesz a csalás elleni küzdelemről szóló EP-jelentés felelős jelentéstevői tisztségéből. Deutsch Tamás, a Fidesz európai képviselőcsoportjának vezetője levelében emlékeztet: Cseh Katalin az uniós források terhére elkövetett súlyos csalási ügy érintettje.
Július 23.:
Orbán Viktor a tusnádfürdői szabadegyetemen arról beszél: rá kell vennünk a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy stratégiát, amelynek a középpontjában nem a háború megnyerése, hanem a béketárgyalás és egy jó békeajánlat megfogalmazása szerepel. Kiemeli: „mindig többet adtunk a világnak, mint amit kaptunk, többet vettek el, mint amit adtak, jobbak, szorgalmasabbak, tehetségesebbek vagyunk, mint ahogy most bánnak velünk. Tartoznak nekünk és ezt a tartozást be is fogjuk vasalni.”
Nyílt színi taps Dallasban
Augusztus 4.:
Orbán Viktor tartja a nyitó előadást a CPAC-en, az Amerikai Konzervatív Unió konferenciáján Dallasban. Többször kíséri hatalmas nyílt színi tapsvihar a beszédét. A miniszterelnök elemzők szerint bemutatta azt a receptet, amivel a jobboldal le tudja győzni és ellenzékben tudja tartani a baloldalt. „Nem számíthatsz győzelemre, ha vereségre készülsz!” – jelenti ki a magyar kormányfő. Az amerikai jobboldal körében Magyarország miniszterelnöke az illegális migráció kezelése és a családpolitikai intézkedések sikerei révén vált ki nagy elismerést.
Augusztus 6.:
Márki-Zay Péter elbukott baloldali közös miniszterelnök-jelölt egyfajta néptelen tüntetést szervez az Országház elé. Mintegy kétszázan vannak a Demokráciát! Jogállamot! Kormányváltást! címmel meghirdetett rendezvényen. Tíz-húsz felszólaló ostorozza a kormányt és az országot, s műanyag székeken ülve hallgatja őket a közönség.
Augusztus 10.:
Az OECD megdicséri, pozitívan értékeli Magyarországot, mert szerintük mi kezeljük a legjobban a régióban a háborús helyzet hatásait.
Augusztus 11.:
Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselő, új Jobbik-elnök nyílt levélben támadja meg Jakab Pétert, az előző, júniusban lemondott Jobbik-elnököt, mire az kilép a pártból. Pályafutását független képviselőként folytatja.
Elutasított zsarolás
Augusztus 20.:
Novák Katalin köztársasági elnök Székesfehérváron azt hangsúlyozza, hogy egybeforrt a sorsunk Európával Géza fejedelem és Szent István óta. Hozzáteszi: együttműködésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, sem a minket megillető pénzzel, sem az általunk elutasított ideológiákkal. Ezalatt a fővárosban meghirdetett giga gazdatüntetés kudarcba fullad, egyetlen traktor érkezik késve a helyszínre. A fiaskó pikantériája, hogy a baloldali ellenzék sajtójával egyetemben hitelt adott a szélhámos szervezők ígéretének a hatalmas kormányellenes demonstrációra.
Augusztus 26.:
Egy podcast-interjúban Márki-Zay Péter elbukott szivárványkoalíciós kormányfőjelölt elárulja magát, hogy az általa vezetett álcivil szervezetnek, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM) a számlájára a baloldal részére az Egyesült Államokból hatalmas összegek áramlottak a választási kampányban és utána is. Bevallása szerint még júniusban is több száz millió forintos támogatás jött az USA-ból. Márki-Zay megnevezi Korányi Dávidot is, mint az Action for Democracy nevű szervezet vezetőjét, amelyen keresztül eljuttatták a pénzösszegeket az amerikai donorok. Leleplező körülmény, hogy Korányi ― aki Bajnai Gordon korábbi bukott baloldali miniszterelnök tanácsadójaként is szolgált ― akkor még Karácsony Gergely főpolgármester várospolitikai tanácsadója volt. Miután a törvény szerint tilos a magyar pártoknak külföldi pénzeket elfogadniuk, óriási botrány tör ki. Előkerül egy májusi interjú is, amelyben hárommilliárdos nekik küldött kampánypénzről beszél a hódmezővásárhelyi polgármester. Az MMM vezetője mindezzel felfedi, hogy törvényellenes módon, külföldről finanszírozták a baloldal választási kampányát, aktívan beleavatkozva a magyar belügyekbe.
Szeptember 1.:
Varga Mihály pénzügyminiszter a GDP kiugróan magas növekedéséről tájékoztat. A második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti össztermék a tavalyi év hasonló időszakához képest.
Szeptember 7.:
A Financial Times elismerően ír a magyar miniszterelnökről, amiért Európában Magyarországon vannak a legalacsonyabb gázárak.
Elhibázott szankciók
Szeptember 10.:
Megrendezik Kötcsén a hagyományos polgári pikniket, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök tart politikai helyzetértékelést. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója arról számol be, hogy a kormányfő előadását az orosz–ukrán háború és annak Európára gyakorolt hatása határozza meg. A szankciókkal ugyanis az oroszokat nem sikerült térdre kényszeríteni, Európa viszont egyre inkább térdre kényszerül. Ennek a következménye az elszabaduló energiaárak és a soha nem látott infláció. A konzekvencia: át kell gondolni az Oroszország elleni szankciós politikát.
Szeptember 19.:
Dobrev Klára árnyékkormányának tagjait nyilvánosságra hozzák. Feltehetően szándékosan szimbolikus az időpont, mivel éppen a 2006-os közbotrányt okozó őszödi beszéd kiszivárogtatásának évfordulójára időzítették. Csak DK-s politikusok szerepelnek a névsorban, szinte kivétel nélkül olyanok, akik hiteltelenítették magukat a Gyurcsány-éra élpolitikusaiként vagy az azóta eltelt időszak lakosságellenes megnyilatkozásai révén. Az árnyékkormány honlapján a program helyén mindössze annyi szerepel azóta is: Készülünk.
Szeptember 26.:
A Magyar Nemzet megírja, hogy sikkasztás és pénzmosás gyanújával már vizsgálódik a Nemzeti Nyomozóiroda a baloldali pártok tiltott külföldi kampányfinanszírozásának ügyében. Eközben Márki-Zay Péter az ATV-ben kijelenti: „Mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy bennünket nyugatról támogatnak.” Még szeptember 22-én Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelenti: a kormánypárti frakcióvezetők kezdeményezik, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tekintse át a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyét.
Szeptember 29.:
A kormány kiírja a nemzeti konzultációt a szankciókról. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón elmondja: az elitek döntése helyett az emberek véleményét szeretnék meghallgatni, és ilyen konzultáció ma nincs Európában. – Brüsszel azt ígérte, hogy a szankciók az oroszoknak fognak jobban fájni és közelebb hozzák a háború végét. Éppen az ellenkezője igaz: mi fizetjük a háború árát, mi pénzeljük Oroszországot – közli a miniszter.
Október 3.:
Lapunk megírja, hogy nyolc év után sincs még elsőfokú ítélet sem Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese perében, aki nem hajlandó számot adni arról, honnan származott a külföldi bankszámláin tárolt, vagyon- és adóbevallásaiban nem szereplő több száz millió forintnak megfelelő valuta.
Október 7.:
Szemétválság alakul ki a fővárosban. Mártha Imre, a Karácsony Gergely főpolgármester által összevont fővárosi giga közműholding vezetője találkozik a sztrájkoló alulfizetett szemétszállító FKF-dolgozókkal – számol be róla a Hír TV. Nettó bérkiáramlást emleget, arra utalva, hogy túl sok a fizetésük, miközben ő hivalkodó luxusüdüléseiről,-villáiról és -autóiról híresült el.
Október 15.:
Karácsony Gergelyék nem engedik be a Hír TV-t a főpolgármesteri évértékelőre. Simon András kommunikációs igazgató arra hivatkozik, hogy nem regisztráltak, holott egyszerűen beinvitálhatná őket. Karácsony amúgy szokás szerint kevés konkrétumot tartalmazó értékelőjében szinte kizárólag magát dicséri. Azt mondja, büszke az elért eredményekre.
Október 17.:
A szeptember 2-án Magyarországra érkező David Pressman új amerikai nagykövet támadó videót publikál közösségi oldalán, amelyben kvízkérdésekbe csomagolva azt sulykolja, mintha a magyar kormány és nemzet jogállamellenes, rasszista és oroszokat támogató volna.
Október 23.:
Orbán Viktor Zalaegerszegen mond ünnepi beszédet, s megnyitja a Mindszentyneumot, a kommunista rendszer által üldözött és emigrációba kényszerített Mindszenty József hercegprímás emlékére alapított intézményt. A baloldali ellenzék és sajtója azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy nem mert a fővárosban beszédet tartani. A kormányfő erre úgy reagál: a baloldal nem érti, hogy 1956 nem a főváros, hanem az egész nemzet forradalma volt. Arról is beszél, hogy ha akkor a Nyugat nem árul el bennünket, sikerrel járhattunk volna. Eközben a baloldali pártok önálló rendezvényeket nem tartanak, helyette a baloldali pedagógus szakszervezetek által verbuvált tüntetéseken való részvételre koncentrálnak. Bár tudvalévő, hogy a tanárok fizetésemelése nagyrészt az uniós helyreállítási pénzekből valósulhat meg, a baloldali pártok az ellen agitálnak, hogy a nekünk járó összegeket megkapjuk. A demonstráló tanárok paradox módon mégsem a baloldal, hanem a kormány ellen tüntetnek.
Október 28.:
Kiderül, hogy David Pressman USA-nagykövet korábban két magyar bírót rendelt be magához. Eközben a Wall Street Journal súlyos kritikával illeti a budapesti nagykövetséget a Joe Biden által erőltetett woke-ideológia hirdetése miatt. Október 31-én Varga Zs. András, a Kúria elnöke közleményt ad ki, amelyben felháborítónak nevezi az Országos Bírói Tanács két tagjának a konzultációját az amerikai nagykövetnél.
November 9.:
A Kormányinfón bejelentik, hogy kiterjesztik az árstopot más termékekre, többek között a burgonyára és a tojásra is.
November 11.:
A főpolgármester a dunai hajójáratok után a fogaskerekűt is leállíttatja.
November 21.:
Az Európai Parlamentben ismét vitát rendeznek a magyar jogállamiság helyzetéről, igen lanyha érdeklődés mellett, még a Magyarországgal szemben ellenséges képviselők is kevesen vannak jelen. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő megjegyzi: éppen tizenegyedszerre támadták a magyarokat az EP-ben. November 24-én az EP baloldali többsége aztán megszavazza, hogy ne adjanak nekünk több uniós pénzt. Sokakat megdöbbent, hogy a magyar baloldali európai parlamenti képviselők nem csupán megszavazzák, hanem agitálnak is a források Magyarországtól való megvonása mellett.
November 27.:
Rákay Philip, a Megafon médiaszakembere videót tesz közzé arról a felfedezéséről, hogy a baloldal pártjai hazudtak a kampánytámogatásról. Mindössze 11-en adták össze az Action for Democracy által magyar számlákra utalt hárommilliárd forintot, vagyis egyáltalán nem mikroadományokból tevődik ki a horribilis összeg.
November 30.:
Az Európai Bizottság dönt arról, hogy javasolja az Európai Tanácsnak a helyreállítási tervünk elfogadását. Ez 5,8 milliárd euró, azaz mintegy 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé. 7,5 milliárd eurót azonban továbbra is zárolnak és 27, úgynevezett „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötik a helyreállítási forráslehívást, valamint 17 feltétel abszolválásához a felzárkóztatási forrásokhoz való hozzáférést.
December 10.:
Átadja a fővárosi vezetés a Blaha Lujza teret, amely csökkentett tartalommal is sokkal többe kerül, mint a Tarlós István előző főpolgármester által elfogadott és a következő vezetésre hagyott terv.
December 13.:
A kormányfő 15 százalékos nyugdíjemelést jelent be, amelyet minden jogosult érintett kézhez kap 2023. január 1-jétől.
December 16.:
A Lánchidat úgy adják át csökkentett tartalommal és sokkal drágábban az előző konzervatív városvezetés által jóváhagyott tervekhez képest, hogy sem az autók, sem a gyalogosok nem mehetnek át rajta, csupán a BKV-buszok és taxik.
December 18.:
Pesterzsébeten olyan helyen nyer a Fidesz időközi választást, ahol harminc éve ez a jobboldalnak sosem sikerült. Ez azt jelenti, hogy az inkább baloldali érzelműnek tartott Budapesten több időközi voksolást nyert meg a kormánypárt, mint az ellenzék. Vidéken az időközi voksolások nagy többségében az év folyamán győz a jobboldal.
December 21.:
Megállapodás születik a munkáltatói és a szakszervezeti oldal között arról, hogy 232 ezer forint lesz jövő évtől a minimálbér ― jelenti be Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
December 21.:
Orbán Viktor az idei utolsó Kormányinfón is több mint két órán keresztül válaszol az újságírói kérdésekre. Ezzel is komikussá válnak azok a kritikák, miszerint a baloldali sajtóval nem állna szóba. Különösen abszurd az ellenzéki bírálat annak tükrében, hogy éppen a baloldali főpolgármester nem hajlandó a Tarlós István idején megszokott Budapestinfókat megtartani. A kormányfő kijelenti: – A rendszerváltás óta az idei volt a legnehezebb év, mégis rendkívüli teljesítményt nyújtott az ország. Sikerült megőrizni a munkaalapú társadalmat, soha nem dolgoztak még annyian ― az emberek 74,6 százaléka ― Magyarországon, mint idén.
December 24.:
A miniszterelnök a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszél, hogy változhat a csok a jövő évben, mert szerinte jóval célzottabb családtámogatási rendszerre van szükség. Orbán Viktor kijelenti: mi magyarpártiak vagyunk, az orosz–ukrán háborúban is a magyarok oldalán állunk. A brüsszeli korrupciós botránnyal kapcsolatban, amely a szocialista Eva Kaili európai parlamenti alelnök lebukásával robbant ki, úgy vélekedett: a brüsszeli bürokraták úgy érzik, hogy a törvények felett állnak és bármit megtehetnek. Ha pedig valaki Soros György támogatottjainak titkos listáján szerepel, és pénzt kap azért, hogy minket elítéljen, „innen nincsenek is olyan messze a készpénzzel teli bőröndök. Ezt a mocsarat le kell csapolni.”
