Bakondi Görgy: Elutasítjuk a kötelező migránskvótákat

Magyarországra belépni továbbra is csak érvényes okmányokkal, a határátlépési szabályok betartásával lehet, szögezte le Bakondi György ma egy, a határvédelemről szóló tudományos konferencia megnyitó előadásában. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója ismertette a 2015-től tartó migránsválság főbb adatait is.

20230131 Budapest Magyarságkutató a gyepütől a biztonsági határzárig konferencia Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Konzekvens és világos a magyar kormányzati álláspont a migráció kérdésében, szögezte le ma a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Magyarságkutató Intézet A gyepűtől a biztonsági határzárig című tudományos konferenciájának megnyitó előadásában. 

Bakondi György kiemelte, hogy Magyarországra belépni csak érvényes okmányokkal, a határátlépési szabályok betartásával lehet. – Ezzel párhuzamosan elutasítjuk a dokumentumok nélküli, személyazonosságot eltitkoló érkező tömegek erőszakos határátlépési kísérleteit, a hazai és nemzetközi jogszabályok semmibevételét. Elutasítjuk a migránsok befogadására vonatkozó, kvóták szerinti befogadási kötelezéseket Brüsszelből – szögezte le a főtanácsadó. 

Bakondi György felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország Európán belül jelenleg egy speciális helyzetben lévő ország. A keleti határnál háborús helyzet van, több mint egymillió menekült érkezett hazánkba, és 

a háborús helyzetre tekintettel a Magyar Honvédség erőinek hosszú idő óta nem végzett határbiztosítási feladatokat kell ellátniuk.

Hazánk 2007. november 15-én csatlakozott a schengeni övezethez, amelyhez éppen most, január 1-jével csatlakozott Horvátország. Az egyezmény a külső határt őrző országokkal szemben jelentős normatív szabályokat tartalmaz, s ezek betartása nemcsak a nemzeti jogszabályok érvényesítését, nemcsak a szuverenitás védelmét, hanem 

az európai emberek biztonságát is szolgálja.

A 2015-ben kezdődött és napjainkban is tartó migrációs válságról azt is elmondta Bakondi György, hogy 2015-ben mintegy 400 ezer illegális migráns érkezett Magyarországra, akik saját magukat a „nemzetközi liberális média tevékeny közreműködésével” menekültté nyilvánították, ami nyilvánvalóan nem felelt meg a valóságnak, hiszen a menedékkérelmük benyújtása után azonnal továbbutaztak, megtévesztve a magyar hatóságokat. A főtanácsadó kiemelte:

„Tömegesen és erőszakosan kezdték átlépni a határt. A 2015-ben elindult válsággal világosan látható vált az embercsempészbandáknak a működése. Nagyon komoly nemzetközi hálózatokról van szó”.

Beszélt arról is, hogy a Szerbiában működő öt nagy embercsempészbandának a nemzetközileg becsült bevétele csak a tavalyi évben hárommilliárd (!) euró volt. Bakondi György hangsúlyozta, hogy egy óriási szervezet mozog a háttérben, amely sok mindenre alkalmas, nemcsak a migránsok utaztatására, hanem például vesztegetésre is. 

– Amennyiben valaki azt gondolja, hogy az embercsempészet jó és humánus tevékenység, annak azért erősen ellentmondanak a fenti mutatók, és nem utolsósorban azok a fegyveres leszámolások, amelyek a határ túloldalán a területek feletti uralom megszerzéséért vagy megtartásáért napjainkban is zajlanak emberi életek is követelve – emelte ki a  a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Ismertetése szerint egyébként

 2015 és 2022 között 945 ezer fő kísérelt meg belépni a déli határainkon. Ugyanebben az időszakban 5515 embercsempészt fogtak el, valamint 39 538 menedékkérelmet nyújtottak be a magyar hatóságokhoz.

Ugyanakkor 1 025 667 fő azoknak a száma, akik az ukrán határon, vagy Románián keresztül Ukrajnából érkeztek menekültként a háború kitörése óta. Magyarázatként az előbbit kiegészítette azzal, hogy a háború elől érkező menekülteket befogadja Magyarország, míg az iratok nélkül, erőszakkal betörőket nem.

A Belügyminisztérium adatai szerint ebben az időszakban a magyar határőrizet 650 milliárd forintba került, amelynek 98,5 százalékát a magyar adófizetők állták, pedig Magyarország nyilvánvalóan, már csak a schengeni követelmények miatt is Európa biztonságát védi.

A Frontex tavaly 330 ezer illegális határátlépés kísérletet regisztrált a görög szárazföldi és tengeri határokon. Ez az a tömeg, ami aztán a balkáni útvonalon a telítettséget okozta és Magyarország határainak súlyos leterhelését eredményezte.

Bakondi György ismertetése szerint a határőrizetben résztvevők egy sor korábban nem tapasztalt módszerrel szembesülhettek. Például a terheléses támadással, ami korábban az informatika világában volt tapasztalható, mai azt jelenti, hogy egy időben nyolc-tíz helyen támadják meg a migránsok a határt, megvárják a rendőri erők reagálását, és abban reménykednek, hogy más, kevésbé őrzött területeken át tudnak jutni.

Az teljesen világos – szögezte le a belbiztonsági főtanácsadó –, hogy a magyar kormány a szuverenitás és a belső biztonság garantálása érdekében és a schengeni követelmények teljesítése érdekében három lényeges elemet tart fontosnak. 

Az egyik a műszaki akadályrendszer kiépítése, hiszen láthattuk 2015-ben, ha nincs műszaki akadályrendszer, pusztán rendőri erővel nem lehetséges feltartóztatni a migráns tömegeket. 

– Ezt nem csak mi ismertük fel, hanem Görögország, majd Bulgária, Spanyolország, az USA, Izrael, Szlovénia, Ausztria is Törökország mellett részleges, vagy teljes határkerítés rendszert épített ki – mondta Bakondi György, aki szerint szükséges ezenkívül a rendőri és tavaly év végéig a katonai erők határvédelemben, határőrizetben való részvétele. Nem utolsósorban pedig elengedhetetlen a jogi határzár, amely biztosítja a tranzitzónákat, a menekültkérelem benyújtásának a lehetőségét és a visszairányítás hatékony végrehajtását.

Borítókép: Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója (Fotó: Mirkó István)