Az Európai Unió továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem finanszírozza határkerítések építését a blokkon belül, annak ellenére, hogy egyre több tagország szólítja fel erre. 2015 nyarán, a migrációs válságra reagálva hazánk elsőként húzott fel kerítést a magyar–szerb határon, és bár akkor záporoztak a kritikák az intézkedésre, azóta számos uniós tagállam követte a lépést, amely hatásosnak bizonyult.
2015–16-ban többek között Ausztria, Bulgária, Észak-Macedónia, Lettország és Szlovénia is megerősítette a határvédelmét. Szófiában jelenleg is napirenden van a bolgár–török határ megerősítése, mivel a schengeni tagsága függ tőle. Ausztria tavaly decemberben az említett határszakaszon zajló illegális bevándorlásra hivatkozva ugyanis megakadályozta vétójával Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez.
2021 óta jelentős emelkedést tapasztalhatunk Bulgária felől a migrációs nyomásban
– mondta el a Magyar Nemzetnek Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet munkatársa. Hozzátette, a 2011-es adatokhoz képest megháromszorozódott a Bulgárián áthaladó migránsok száma, akik elsősorban Törökország felől érkező szírek. A délkelet-európai országba már 2022 első nyolc hónapjában mintegy 85 ezren érkeztek ezen az útvonalon keresztül, miközben 2021-ben összesen 41 ezren – annak ellenére, hogy a bolgár–török határon jelenleg is szögesdrót húzódik 234 kilométeren.
– Ez a 2015-ös migrációs válságra válaszul lett felépítve, ám könnyen kijátszható, illetve a határőrizet is hagy maga után kívánnivalót, ezért is hiúsult meg Bulgária schengeni tagsága – mondta Párducz Árpád, hozzáfűzve, hogy jelenleg a bolgár belpolitika egyik meghatározó pillére az útlevélmentes övezethez való csatlakozás. Szófia abban reménykedik, hogy 2023 októberében mégis tagja lehet a belső határellenőrzések nélküli térségnek.
A bolgár kormány egyébként megerősítette, hogy a jelenlegi védelem nem megfelelő, hiszen nincs elég kiképzett határőrük, illetve nincs megfelelő felszerelésük sem. A szögesdróton naponta fedeznek fel lyukakat, ráadásul a kerítés átmászása is könnyű. A helyzet súlyosságát pedig csak fokozta az a megrázó eset, amikor tavaly novemberben vélhetően embercsempészek agyonlőttek egy határőrt, aki éppen a szögesdróton keletkezett réseket vizsgálta.
Bécs a vétója ellenére igyekszik szövetségre lépni Szófiával, hogy együtt győzzék meg Brüsszelt arról, támogassa a balkáni ország külső határainak védelmét.
Karl Nehammer osztrák kancellár arra kérte az EU-t, finanszírozza egy kerítés megépítését a bolgár–török határon. – Ausztria és Hollandia jelezte az Európai Bizottságnak, hogy hajlanának egy ilyen projektre, amely kétmilliárd eurós támogatást jelentene – magyarázta Párducz Árpád.
Brüsszel egyelőre elutasítja, hogy a kerítések felállítására bármennyit is költsön, bár a téma az uniós állam- és kormányfők február 9-én kezdődő brüsszeli csúcstalálkozó egyik napirendi pontja lesz majd. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyan kitart nyolc évvel ezelőtt is hangoztatott véleménye mellett, miszerint az európai értékekkel ellentétes egy határkerítés megépítése, egyre több uniós vezető látja célszerűnek ezt a megoldást. – Senki sem szeret kerítést építeni, de ahol szükséges, meg kell tenni. A bizottságnak fel kell adnia az elhatározását, hogy nem fedezi a védekezésnek ezt a formáját – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és frakcióvezetője. Véleményéhez már Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is csatlakozott.
