2022 többek között arról marad emlékezetes, hogy soha nem látott választási vereséget szenvedett a baloldal áprilisban, majd pedig a rendszerváltás óta nem látott botrány tört ki a baloldal törvénytelen külföldi támogatása miatt. Az utóbbi ügyben minden bizonnyal december végéig nem lesz végleges eredmény, de érdemes összefoglalni, hogy mi történt eddig – írta az Origó legújabb összefoglalója apropóján.
Guruló dollárok: ekkora pártfinanszírozási botrány nem volt a rendszerváltás óta
Augusztus végén maga Márki-Zay Péter, bukott baloldali kormányfőjelölt árulta el, hogy az Action for Democracy nevű szervezettől még a nyáron is érkezett több százmillió forint a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz, amiből a kampány utolsó számláit fizették ki. A kijelentésből nagyon hamar komoly botrány lett, mivel elsőként az derült ki, hogy 1,8 milliárd forintnyi dollárt kapott a baloldal, majd pedig a nemzetbiztonsági vizsgálatot követően összesen hárommilliárd forintnyi támogatásra derült fény. Azt továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan kik állhattak a dollármilliók mögött, de egy közvetítő szervezet azonosítható.
Karácsony Gergely főpolgármester a botrány kirobbanását követően bejelentette, hogy az év végén távozik a főtanácsadója, Korányi Dávid. A New Yorkban luxuskörülmények között élő, egykor a szocialisták jelöltjeként európai parlamenti választáson is induló Korányi vastagon benne van a dollárbaloldal külföldi finanszírozásában.
Nevéhez köthető ugyanis az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely ismeretlen adományozóktól hárommilliárd forintot juttatott Márki-Zay Péter mozgalmán keresztül a baloldal 2022-es választási kampányába.
Korányiék honlapja korábban Karácsony választási szervezetét, a 99 Mozgalmat is a támogatottjai közé sorolta, de később mégis levette az internetes oldaláról az átláthatatlan finanszírozású egyesület nevét.
De nézzük, ki is ez a Korányi Dávid, és hogyan vált a baloldal fontos külföldi kijáróemberévé! Egészen furcsa megfogalmazással élt Karácsony Gergely, amikor Korányi Dávid főtanácsadói feladatkörét mutatta be a nyilvánosságnak a 2019. őszi fővárosi hatalomátvételekor. A főpolgármester ugyanis azt mondta, hogy az Egyesült Államokból visszatérő Korányi „átveszi a város diplomáciai irányítását”.
Ki is az a Korányi Dávid?
Korányi 1999-ben a balliberális GKI gazdaságkutató elemzőjeként kezdte a pályafutását, 2002 és 2004 között az MSZP parlamenti frakciója mellett volt gyakornok gazdasági, külügyi és európai integrációs területeken. Az Európai Parlamentben is dolgozott, Tabajdi Csaba szocialista képviselő mellett. Közben 2000 és 2004 között a szocialisták egyik ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal külügyi bizottságának aktív tagja, a Szabó Ervin Szakmai Kollégium külügyi kabinetjének vezetője volt. Az MSZP Balegyenes Munkacsoportjának, majd a Magyar Progresszív Társaság Platformjának alapítója, továbbá elnökségi tagja is lett 2007-től. Közgazdászként és a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen 2006-ban.
Korányi később Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója, majd kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkára lett. A 2009-es európai parlamenti választásokon a 16. helyen szerepelt a szocialisták listáján.
A 2010-es kormányváltás után főnökéhez, Bajnai Gordonhoz hasonlóan a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen folytatta, a SAIS Transzatlanti Kapcsolatok Központjának kutatója volt. Később az Atlanti Tanácsnál az eurázsiai energetikai program igazgatójaként és az ENSZ-nél is dolgozott. Érdekes a mai uniós energetikai szankciók fényében, hogy 2011 februárjában a Vasárnapi Hírekben Korányi még arról írt, hogy
félreértés ne essék: nem lehet cél, hogy az orosz gázforrásokat teljesen kiváltsuk! Ennek se realitása, se gazdasági, se politikai haszna nem lenne.
Mindig ott dolgozott, ahová megérkezett Soros pénze
A globális balliberális hálózatban betöltött kulcsszerepét az is jelzi, hogy tagja a Soros György egyik legjelentősebb nemzetközi háttérszervezetének, az ECFR-nek (Külkapcsolatok Európai Tanácsa).
Korányi hazai politikai pályafutását Bajnai Gordon közelében folytatta a 2010-es választási bukás utáni években is, így a volt baloldali miniszterelnök által szervezett, a 2018-as választási kudarc után végleg megszűnt Együtt – A Korszakváltók Pártja egyik alapítója volt, a Haza és Haladás Egyesület részéről. Bajnaiék alapítványát egyébként szintén Soros György egyik érdekeltsége finanszírozta, és a továbbiakban is láthatjuk:
Korányi rendre olyan munkahelyeken köt ki, ahová megérkezik a spekuláns pénze.
A támogatások az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkeztek. A szervezet közvetlenül a választások előtt, egyetlen céllal jött létre: a magyar választások befolyásolására. A nemzetbiztonsági bizottság elé került papírokból kiderült: a megalakulása után egy héttel már össze is szedett több mint egymilliárd forintot, majd el is utalta azt a magyarországi baloldalnak.
Egymilliárd forintot kapott a gyűlöletkeltő oldal
A guruló dollárokból nemcsak Márki-Zay mozgalmához jutott, hanem ahhoz a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdathoz is, amely illegálisan, lopott adatokkal dolgozott a választási eredmény befolyásolásán. Megdöbbentő, hogy egymilliárd forintot kapott az Ezalényeg nevű szélsőbaloldali gyűlöletkeltő oldal is – részben rajtuk keresztül támogatták a DatAdatot. A bukott miniszterelnök-jelölt mozgalma a támogatásból sms-kampányokat, Facebook-hirdetéseket és óriásplakátokat is vásárolt. De ebből a pénzből jutott a dollárbaloldal kampányközpontjára, valamint a DatAdathoz kapcsolódó üzletek megkötésére.
A baloldali hazugságok, mellébeszélések
Természetesen a baloldali gigabotrány napvilágra kerülését követően a külföldről finanszírozott dollármédia belefogott a baloldal mosdatásába. Az egyik baloldali propagandalap, Varga Zoltán vörösbáró lapja, a 24.hu a következő hazugságokat szedte össze az ellenzéki pártokat mosdatva:
A DK szerint ők nem kaptak ilyen támogatást, és arról is csak a sajtóból értesültek, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) külföldi adományokhoz jutott.
A Jobbik mellébeszélt; azt írták, nem tudnak érdemben válaszolni.
Jakab Péter azt állította a 24.hu-nak, hogy a pénzekről nem kapott tájékoztatást, és azok létezéséről sem tudott.
Az „említett források nem a Momentumhoz, hanem Márki-Zay Péter mozgalmához érkeztek, nem voltak róla érdemi információink, a létükről mi is ugyanabból a podcastból értesültünk, mint a nyilvánosság” – írta a Momentum.
A szocialisták sem tudtak semmiféle külföldi pénzről, mint írták: Az „MSZP nem követte nyomon, hogy Márki-Zay Péter és az MMM honnan gyűjt támogatást”.
Mind a hat baloldali párt tudott a pénzekről
Márki-Zay azonban gyorsan megcáfolta a baloldali pártokat. Azt mondta a 24.hu-nak, hogy a végső összeg számára is „kellemes meglepetés” volt (ráadásul a meglepetése még kellemesebb kellett hogy legyen, hiszen ő csak 1,8 milliárdot vallott be, de kiderült, hárommilliárdról volt szó). Az interjúban hangsúlyozta, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették.
Márki-Zay Péter ezt mondta:
én az országot jártam, a költéseket nem én intéztem és nem is én hagytam jóvá, hanem az a kampánymenedzsment, amely a napi döntéseket hozta, minden nap a hat párttal egyeztetve.
Mindebből kiderült az, hogy a hazugságaik ellenére mind a hat párt részletesen tudott az illegális pénzről, továbbá közösen költötték el az Egyesült Államokból érkező összegeket.
Korányit nem meglepő módon a volt indexesek új blogja, a Telex kezdte el mosdatni. Korányi „természetesen” áldozatnak próbálja magát beállítani, miközben egy szót sem ejtett arról, hogy a több százmillió forintért cserébe mit kértek a „mikroadományozók”. Márki-Zay és Korányi is azt állította, hogy mikroadományokból tevődött össze ez a hatalmas összeg, de mint ahogy a vizsgálatokból jól megállapítható, ezek a tranzakciók közel sem nevezhetők mikroadományoknak.
A felelősség kérdése és az idegen érdekek szolgálata
Amennyiben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a baloldal külföldről származó pénzösszegeket használt fel a választási kampányban és azt követően, úgy az emiatt bekövetkező jelentős politikai hitelvesztés mellett az elkövetők jogi felelősségre vonása is szükséges, hogy soha többé ne fordulhasson még egyszer ilyen elő – nyilatkozta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak.
Az eset rávilágít arra is, hogy a magyar baloldal a hatalom megszerzése érdekében néhány milliárd forintért cserébe bármikor hajlandó feladni Magyarország önállóságát. A hatalomért és a pénzért cserében teljesen kiszolgálták volna hazánkat az idegen érdekeknek.
Baloldali gigabotrány az Európai Parlamentben
Az év másik hatalmas baloldali botránya az Európai Parlament alelnökét, Eva Kailit érintette. Fontos tudni a lebukott politikusról, hogy Gyurcsányné egyik komoly szövetségese.
Eva Kaili neve december közepén vált közismertté. A brüsszeli korrupciós botrány azután robbant ki, hogy a görög szocialista politikusnál, és más, hozzá közel álló személyeknél házkutatások sorozatát tartották, amelyeken összesen több mint másfél millió eurót, azaz 600 millió forintnyi készpénzt foglaltak le a rendőrök.
Olasz és belga lapok értesülései szerint Eva Kaili később részleges beismerő vallomást tett. Eszerint az Európai Parlament volt szocialista alelnöke arra utasította az apját, hogy rejtse el az otthonában a későbbi házkutatásokon megtalált készpénz nagy részét. A férfit még akkor állították elő, amikor egy pénzzel teli bőrönddel próbált meg távozni egy brüsszeli szállodából.
Eva Kailit hónapok óta figyelték, mert azt gyanították, kenőpénzt fogad el Katartól, cserébe azért, hogy az Öböl menti állam számára kedvező gazdasági és politikai döntéseket vigyen át az Európai Parlamenten. Azóta az is kiderült, hogy Marokkó is érintett az ügyben, de az sincs kizárva, hogy újabb arab országok neve is felmerül majd. A hírek szerint a brüsszeli korrupcióban legalább hatvan uniós politikus lehet érintett, többségük szocialista vagy néppárti.
A letartóztatottak között találjuk például Pier Antonio Panzeri korábbi szocialista európai parlamenti képviselőt is. A Politico című hírportál azt állította: lényegében ő és civil szervezete áll a korrupciós botrány középpontjában. Panzeri azután alapította civil szervezetnek álcázott lobbiügynökségét, hogy 2019-ben elveszítette európai parlamenti tagságát. Ezután jött létre a Fight Impunity, vagyis a „Harcolj a büntetlenség ellen” nevű NGO.
Az ehhez a szervezethez köthető személyek közül már sokakat vizsgálati fogságba helyeztek, például egyik parlamenti alkalmazottjukat, Francesco Giorgit, aki a főgyanúsított, Eva Kaili élettársa, és aki – a hírek szerint – nemrég beismerő vallomást tett.
A Politico cikkéből az is kiderül, hogy a Fight Impunity – a törvényi kötelezettség ellenére – nem regisztráltatta magát az EP-nél mint lobbiszervezet, ennek ellenére befolyásos támogatói voltak, mint például Federica Mogherini, az unió korábbi kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Bernard Cazeneuve (KEZNÖV) volt francia miniszterelnök, valamint Dimitrisz Avramopulosz volt migrációs biztos is.
A brüsszeli korrupciós botrányban Pier Antonio Panzeri egész családja érintett lehet.
Eva Kaili elképesztő luxusélete – a korrupt brüsszeli alelnök még dicsekedett is azzal, hogy milyen gazdag.
Időközben kiderült, hogy Eva Kaili a többi brüsszeli vezető képviselőhöz hasonlóan luxuskörülmények között él. Kaili, aki Guy Verhofstadt közeli ismerőse – és épp a minap tett részleges beismerő vallomást – Görögországban, az Athén melletti Psychikóban vásárolt 2019-ben egy 169 négyzetméteres luxuslakást 260 ezer euróért. Az ingatlannal kapcsolatban Paris Rigopoulos ingatlan-tanácsadó azt mondta, hogy az objektív értékét 659 ezer euróra becsülik, míg a piaci értéke 850 és 900 ezer euró között van – vagyis majdhogynem negyedáron vette.
Amint arról Rena Kouvelioti, az Alpha újságírója beszámolt, a képviselő luxuslakása két emeletet foglal el, a harmadik és negyedik emeleten található, és négyzetméterenkénti értékét négyezer euróra becsülik. A lakás negyedik emelete sajtóértesülések szerint irodaként szolgál, és belső lépcsőházzal kapcsolódik az alatta lévő szinthez.
A nyilatkozatai szerint Eva Kaili a szóban forgó ingatlant egy másik, Anixi településen lévő lakás eladása után vásárolta meg. Az eladott lakást, egy 250 négyzetméteres ingatlant sajtóértesülések szerint 2009-ben vásárolta meg 291 ezer euróért. Kilenc évvel később pedig 340 ezer euróért adta el a házat. Ugyanakkor az adóhivatal csak 214 ezer euróra értékelte az ingatlan értékét.
A jelentős, több mint százezer eurós különbség kérdéseket vethet fel a korrupciós ügy fényében, tipikus pénzmosásos technika papíron áron alul venni és áron felül eladni ingatlanokat.
Kaili még másik három ingatlant is megvásárolt. Az egyik Kolonakiban, a Skoufa utcában található, 44 négyzetméteres lakás, amit 2005-ben 66 ezer euróért vásárolt meg; itt volt a november 30-án alapított cégének székhelye. A lakás értékét jelenleg 52 215 euróra becsülik. Kaili még egy 120 négyzetméteres házat birtokol Thesszalonikiben, amelyet 1997-ben vásárolt. Emellett egy 53 négyzetméteres lakása is van Belgiumban, amit 2015-ben vásárolt 175 ezer euróért.
Az ingatlan-tanácsadó, Paris Rigopoulos elmondta, hogy többször találkozott Kaili édesanyjával, amikor Halandriban és Neo Psychikóban keresett házat. A 2018-as és 2019-es találkozásuk idején az ottani házak értékét 350-360 ezer euróra becsülték. Ezek értéke ma már 600 ezer euróra nőtt, míg a piaci értéküket 900 ezer euróra becsülik. Az rejtélyes, hogy a képviselő édesanyjának honnan volt fedezete a luxusingatlanok vásárlásához.
Ez az európai baloldal nagy korrupciós botránya
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a Kossuth rádióban arról beszélt: különösen érdekes belegondolni, hogy a mostani vesztegetési botrány főgyanúsítottja, Eva Kaili rendre megszavazta Magyarország elítélését az EP-ben.
Ez az európai baloldal nagy korrupciós botránya. Ez szemmel látható. Szocialista képviselők érintettek az eddigi hírek szerint. Valamennyi európai polgárnak az az érdeke, hogy a belga rendőrség ezt az utolsó szálig felgöngyölítse, és megnyugtató választ kapjanak az uniós polgárok arra, hogy mi történt
– fogalmazott.
Az eredeti, teljes írás Dollárbaloldal Magyarországon és Brüsszelben: pénzért bármire képesek címen az Origo.hu oldalon olvasható.
Guruló dollárok 
