Navracsics Tibor: Kiemelt szerepet kapnak a vármegyék a fejlesztéspolitikában

A 2500 milliárd forintos keret negyedét a digitális átállást, a digitális infrastruktúra fejlesztését segítő programokra fordítják.

Budapest, 2022. november 30. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2022. november 30-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Az eddiginél sokkal decentralizáltabb fejlesztéspolitika megvalósítása a cél 2027-ig az európai uniós források tervezésével és felhasználásával kapcsolatban – jelentette be Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter zalaegerszegi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a területi operatív fejlesztési program új változata, a TOP Plusz mintegy 2000 milliárd forint értékű támogatást biztosít. Hozzátette: az összeg felére már az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások alatt kiírták a pályázatokat a nemzeti költségvetés terhére.

Tavaly év végéig 756 milliárd forint felhasználására született támogató döntés, idén január végére 492 milliárd forintról a támogatói szerződéseket is megkötötték, 445 milliárd forintot pedig előlegként fizettek ki

– számolt be a miniszter.

Emlékeztetett: a magyar kormány decemberben állapodott meg az Európai Bizottsággal a helyreállítási és újjáépítési alap mintegy 2500 milliárd forint értékű keretéről, amelynek mintegy felét nagy energetikai beruházásokra költik a bizottság elvárásai alapján.

Az orosz gázzal kapcsolatos függőségünket egy kicsit oldani tudjuk 

– fejtette ki, utalva arra, hogy a megújuló energiák is nagyobb teret kapnak a magyar energiaellátásban. Hozzátette: ugyanez a forrás szolgál a lakossági energetikai korszerűsítések finanszírozására is. Beszélt arról is, hogy a 2500 milliárd forintos keret negyedét a digitális átállást, a digitális infrastruktúra fejlesztését segítő programokra fordítják.

Mintegy 14 ezermilliárd forintot jelent a kohéziós alapból Magyarország által lehívható európai uniós forrás 2027 végéig – mondta Navracsics Tibor, részletezve: ebből hozzávetőlegesen 4000 milliárd jut az agrár- és vidékfejlesztési beruházásokra és mintegy tízezermilliárd a korábban is meglévő TOP programok új változataira. Ezek között a közel 800 milliárd forintos keretű digitális megújulás operatív program újdonság.

A jövő fejlesztéspolitikájában kiemelt jelentősége lesz a vármegyéknek 

– jelentette ki a miniszter. Kifejtette: a cél az, hogy lehetőség szerint már a tervezést is decentralizálják, vagyis ne Budapestről, az országos intézmények határozzák meg a fejlesztési irányokat, hanem bevonják a területi szereplőket is.

Elmondta, hogy a TOP Plusz programokban még meg nem pályáztatott mintegy 1000 milliárd forint összegre várhatóan tavasszal írják ki a pályázatokat. Kiemelte: ehhez arra van szükség, hogy a területi integrált programokat a vármegyék áttervezzék. 

Az új felhívások révén 211 milliárd forintot biztosítanak a vármegyei fejlesztésekre, amelyek közül az aktív turizmus fejlesztésére 63 milliárd, a köznevelési infrastruktúra fejlesztésére 82 milliárd, helyi humánfejlesztésekre pedig 66 milliárd forint összegű pályázati keret jut. Hozzátette: 473 milliárd forintot a megyei jogú és a kiemelt városokra fordítanak. 

Pál Attila (Fidesz–KDNP), a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a vármegyék az Európai Bizottsággal való megállapodásig előzetes integrált fejlesztési programokat készítettek, most pedig ezeket igazítják a megállapodásban foglaltakhoz. Elmondta, hogy vármegyéknek márciusra kell elfogadniuk az új programokat, majd egy újabb kormánydöntéssel indulhatnak a pályázati kiírások.

Zala vármegye látványosan fejlődött a kormány által biztosított megelőlegezett forrásoknak köszönhetően az elmúlt öt–hét évben – idézte fel Pál Attila. A mostani hétéves időszakban 61 milliárd forint jut a zalai fejlesztésekre, harmincmilliárdra már ki is írták a pályázatokat, amelyekből húszmilliárd forintra megkötötték a szerződéseket is – részletezte. Hozzátette: négy zalai városra – Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Keszthelyre és Lentire – további harmincmilliárd forint fejlesztési forrás jut, mindez pedig jól illeszkedik a Magyar falu program kistelepüléseket támogató pályázataihoz.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Navracsics Tibor a Századvég Alapítvány konferenciáján a többi között arról beszélt, hogy a migrációs és klímaválság, az ukrajnai háború és az emiatt fellépő energiaválság feszültséget generált az együttműködésben. Hozzátette: mindez nemcsak az Európai Unió és a tagállamok között, hanem az európai polgárok életében is jelen van, ezért bizonytalanul, egzisztenciális félelemmel tekintenek a jövőbe. 

A most felnövő generációk a második világháború utáni Európában az első olyan generációk lesznek, amelyeknek szerényebb anyagi és érvényesülési lehetőségekkel kell szembenézniük – hangsúlyozta.

 A területfejlesztési miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a bajban össze kell fogni. Úgy fogalmazott: az unió elmúlt hetven évének tanulsága az, hogy minden akadályt és válságot le tud győzni, ha az uniós intézmények nem azt keresik, ami szétválasztja őket egymástól, hanem azt, ami összeköti.

Borítókép: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)