Pragmatikus hazánk családpolitikája

Hazánkban családbarát-fordulat történt 2010 után, a balliberális kormányok megszorításokon alapuló társadalompolitikáját felváltotta az ösztönző, a családtámogatásokra befektetésként tekintő újfajta családpolitika – erről beszélt lapunknak a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke. Fűrész Tünde rámutatott: a demográfiai mutatók javulása részben a gyermekvállalást akadályozó anyagi tényezők lebontásában és a nagycsaládos életforma népszerűvé válásában keresendő, ugyanakkor fontos lenne, hogy legalább az első gyermekek lehetőleg még az édesanya húszas éveiben világra jöjjenek, javítva ezzel a testvérek megszületésének esélyét is.

Fotó: BachPekaryMate

Fűrész Tünde elmondta, ennek hatására 2010-hez képest Európában nálunk nőtt legnagyobb mértékben a gyermekvállalási és a házasságkötési kedv, és ezzel párhuzamosan a munkavállalás mértéke is. Miközben számos nyugati országban visszaesett a termékenység. 

– A magyar családtámogatási rendszer 2010 óta fokozatosan épül és bővül, gondoljunk csak az évről évre új elemekkel bővülő családi adórendszerre vagy a családi otthonteremtés rendszerére, amely megoldásaiban gyakran egyedülálló a világon. Több olyan intézkedés van, amely kifejezetten magyar sajátosság, például a babaváró támogatás, a négy- vagy többgyermekes nők és mellette most már a 30 év alatti anyák szja-mentessége is – sorolta a KINCS elnöke.

Szavai szerint ezek a lehetőségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a demográfiai mutatók javuljanak vagy legalábbis képesek legyenek ellensúlyozni az olyan külső hatásokat és adottságokat, mint amilyen a pandémia, a szülőképes korú nők létszámának folyamatos csökkenése vagy a szankciós válság. – 2010-hez képest továbbra is jelentős a javulás a termékenységi, a házasságkötési és a válási adatokban, valamint az abortuszok számában is – hívta fel a figyelmet Fűrész Tünde. Elmondta: az elmúlt évek növekménye jelentős részben a gyermekvállalást akadályozó anyagi tényezők lebontásában és a nagycsaládos életforma népszerűvé válásában keresendő. 

A KINCS elnöke szerint a biológiai adottságok miatt fontos lenne, hogy legalább az első gyermekek lehetőleg még az édesanya húszas éveiben világra jöjjenek, javítva ezzel a testvérek megszületésének esélyét is. – Ma az első gyermekek a nők átlagosan mintegy 29 éves korában születnek meg, a felsőfokú végzettségűeknél pedig jóval harminc felett – tette hozzá.

Fűrész Tünde elmondta, a célzott, igényvezérlet, pragmatikus alapokon nyugvó családpolitika 2023-ban is folytatódik. A cél továbbra is az, hogy a családokat, amennyire lehet, megvédjük a szankciós válságtól – zárta szavait a KINCS elnöke.

Optimista fiatalok A fiatalok kétharmada optimista a 2023-as esztendőt illetően – ez derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutatásából. A felmérésből kiderül, hogy a magyarok csaknem fele, 45 százaléka bizakodva tekint az új évre. A megkérdezettek közül leginkább a harminc év alatti fiatalok tekintenek optimistán a jövőbe. Mellettük a nők, a gyesen, gyeden lévő kisgyermekes anyák és a három vagy több gyermeket nevelők bizakodóbbak az átlagnál. Erre meg is van az okuk, hiszen 2023-ban újabb családtámogatási intézkedések segítik őket: a többi között a harminc év alatti anyák szja-mentessége, a diákhitel-elengedés gyermekvállalás esetén, a meghosszabbított babaváró és falusi csok – hívja fel a figyelmet a KINCS.

Borítókép: Magyarországon mind népszerűbb a nagycsaládos életforma (Fotó: Bach Máté)