Az újbudai rendőrgyilkosság kapcsán megvizsgáltuk, milyen szintű a közbiztonság Magyarországon, mennyire érzik magukat biztonságban hazánkban az állampolgárok. Bár a XI. kerületi bűncselekmény felborzolta a kedélyeket az utóbbi napokban Magyarországon, a francia Ipsos tanácsadó cég legutóbbi, tavaly szeptemberi kutatásából például az derül ki, hogy
a világon a magyarok aggódnak a legkevésbé a bűnözés és az erőszak miatt hazájukban.
A világszerte 28 országot lefedő kutatás szerint átlagosan az emberek 26 százaléka aggódik hazájának a közbiztonsága miatt, míg Magyarországon mindössze négy százalék. Kirívó, hogy a migránsok által sújtott Svédországban az emberek 58 százalékát nyugtalanítja a romló közbiztonság, ezzel a listán a második helyen vannak Chile mögött.
Az Európai Unió országai közül a bevándorlási problémákban szintén erősen érintett franciák 24 százaléka, a belgák és a hollandok 20-20 százaléka érzi egyre rosszabbnak hazája közbiztonságát.
Szigorítások a kormányváltás után – javuló közbiztonság
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az Ipsos felmérését értékelve kifejtette: a magyar jogrend, rendőri és bírói gyakorlat a 2010-es kormányváltás előtt az elkövetőket és nem az áldozatokat védte. Ezért szigorították a büntető törvénykönyvet, több jogkört adtak a rendőrségnek és nagyobb védelmet biztosítottak az áldozatoknak.
– Ennek köszönhetően mára Magyarország nemcsak Európa, de a világ egyik legbiztonságosabb országává vált – jelentette ki a politikai igazgató.
Orbán Balázs rámutatott arra is, hogy a magyarok magas biztonságérzete annak köszönhető, hogy az elmúlt bő tíz évben drasztikusan visszaesett a hazánkban elkövetett bűncselekmények száma.
A KSH adatai szerint míg 2010-ben, éves szinten csaknem félmillió bűncselekmény történt, 2021-re ez csaknem a harmadára, 154 ezerre csökkent. Ezzel pedig rekordot döntöttünk: a rendszerváltás óta 2021-ben követték el a legkevesebb bűncselekményt Magyarországon.
Az ügyészség 2021-es éves jelentése ezt megerősítve leszögezi: a regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó szinte folyamatos visszaesése – mintegy 5,2 százalékos csökkenéssel – 2021-ben is folytatódott.
A statisztikák látványos javulást mutatnak. A regisztrált bűncselekmények száma 2012-ben még 472 236 volt, 2017-ben már csak 226 500, 2021-ben pedig 154 ezer. Bár a 2022-es statisztikákat még nem hozták nyilvánosságra az illetékesek, de a hírek szerint a csökkenő tendencia folytatódott, tovább csökkent a bűncselekmények száma.
Ha a 2021-ben történt bűncselekmények területi megoszlását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a legtöbb ezek közül, 36 300 a fővárosban történt, ezután Pest vármegye következik 14 700 esettel. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ebben a két vármegyében él az ország lakosságának több mint egyötöde. A bűnlistán a harmadik helyen két keleti vármegye következik, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén 10 800, illetve 10 500 bűnesettel. A legkevésbé fertőzött vármegyék sorrendje Nógrád 2600, Vas 3200 és Zala 3400 ismertté vált bűncselekménnyel.
A tavalyi magyarországi 154 ezer bűncselekményt 147 ezer tettes követte el, 71 százalékuk fiatal, illetve középkorú (25–59 év közötti) volt. A biztonságérzetet leginkább befolyásoló bűncselekmények megoszlása is érdekes volt 2021-ben. Erős felindulásból elkövetett emberölés 233, szándékos emberölés 72 történt 2021-ben. Egy évvel korábban 211, illetve 81 esetben követtek el ilyen bűntettet. A rablások száma 2020-ban 616, 2021-ben 543 volt. Vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (például betörés) és nem erőszakos (például lopás) 2021-ben 66 700 történt. Élet, testi épség, egészség elleni bűncselekmény 7600, míg köznyugalom elleni 8400, közlekedési bűncselekmény pedig 16 600 volt. Garázdaságot 2020-ban 8570, egy évvel később 8313 esetben követtek el. Az erős felindulásból elkövetett emberölés kivételével tehát valamennyi bűncselekményi mutató csökkent.
