Idén tizenkétezer főre nőhet (a 2022 végi adatok szerint több mint 11 600 fő) a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos állománya, ami hatalmas eredmény ahhoz képest, hogy a kétezres évek elején, a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején összesen 17 tartalékosa volt a hadseregnek – tudta meg lapunk a Honvédelmi Minisztériumtól.
A tartalékos állomány újjáépítése gyakorlatilag a második Orbán-kormány idején kezdődött el, 2010-től, azóta folyamatos a létszámnövekedés és a tartalékos rendszer korszerűsítése, kiterjesztése. Kezdetben a jelentkezők között ugyan nagyobb volt azoknak az aránya, akik a nyugállományú katonák közül csatlakoztak, az utóbbi időben azonban egyre több fiatal is a felvételét kéri tartalékos katonának. A szaktárca tájékoztatása szerint a múlt év végére már 22 százalék lett a 18–25 év közötti katonák aránya a tartalékos állományban.
Pluszpontot jelent a felvételin
A fiatalítás felgyorsulása annak is köszönhető, hogy bevezették az úgynevezett Önkéntes Katonai Szolgálat (ÖKSZ) intézményét. Habár az ÖKSZ, amelyet a honvédelem ügye iránt érdeklődők számára teremtett meg a tárca, nem a tartalékos szolgálati formákhoz tartozik, de elsősorban olyan fiatalokat szólít meg, akik kénytelenek szüneteltetni tanulmányaikat, és erre az időre stabil kereseti lehetőséget szeretnének, miközben olyan, a mindennapi életben is hasznosítható tudás megszerzését is fontosnak tartják, amellyel a későbbi elhelyezkedésük is könnyebb lehet.
Ennek megfelelően a legalább fél éves képzésen részt vevők 16–32 pontot, a további fél évre is leszerződők (vagyis egy évig szolgálók) pedig akár 64 többletpontot is kaphatnak a képzést követően az egyetemi vagy főiskolai felvételiken. Ez azért is nagy vonzerőt jelenthet, mert egyes felsőoktatási intézményekben már elengedhetetlen a hozott és a vizsgákon szerzett pontokhoz további pontokat is szerezni ahhoz, hogy valaki bejusson az állami képzésre.
Az önkéntes tartalékosok (ÖT) között egyébként ma már megkülönböztetünk önkéntes műveleti tartalékos (ÖMT) és önkéntes védelmi tartalékos (ÖVT), valamint önkéntes területvédelmi tartalékos (ÖTT) katonákat.
Az ÖMT és az ÖVT szolgálati formák már 2011–2012-től jelen vannak a Magyar Honvédségben, ezt bővítették ki 2017-ben az ÖTT-vel. A koronavírus-világjárvány tombolása idején, 2020-ban ideiglenes jelleggel, a kormány gazdaságvédelmi akciótervében a Honvédelmi Minisztérium vállalta, hogy létrehozza a Speciális Önkéntes Területvédelmi Tartalékos szolgálati formát (SÖTT) is. Erre azért volt szükség, mert a szaktárca így háromezer embernek tudott munkát biztosítani azok közül, akik a pandémia miatt erre rákényszerültek.
Egyre több a jelentkező
A minisztériumtól megkapott adatok szerint 2023 januárjában több mint 11 600 fő tartalékos katonája van a Magyar Honvédségnek. A múlt év annak ellenére 530 fős növekedést mutat a tartalékos állományban, hogy időközben kitört az orosz–ukrán háború, amely Magyarországot közvetlenül is fenyegetheti. A konkrét adatokat tekintve az elmúlt öt évben kifejezetten népszerűnek mondható a tartalékos szolgálat Magyarországon. Míg öt évvel ezelőtt, vagyis 2017-ben kicsivel több mint hatezer tartalékosunk volt, 2018-ban már nyolcezerre nőtt a létszám. Egy év múlva is sokan jelentkeztek, 2019-ben már több mint kilencezer tartalékos katonája volt a honvédségnek, 2020-ra, a Covid-járvány idején bevezetett új tartalékos katonai szolgálati formával együtt a létszám meghaladta a tízezret.
Nagyon fontos fejlemény az is, hogy egyre több a fiatal jelentkezők száma, akik később akár a szerződéses vagy a hivatásos katonai pályát is választhatják. A 18–25 év közötti tartalékosok közül 2017–2022 között 579 fő váltott jogviszonyt, és kezdte meg szolgálatát a szerződéses vagy a hivatásos állományban.
Az ifjú tartalékosok számára az is nagy vonzerőt jelenthet, hogy egyre komolyabb kiképzéseken vehetnek részt, együtt a szerződésesekkel. Tavaly októbertől ugyanis a tartalékosok a szerződésesekkel együtt hajthatják végre az alapkiképzést, ha a munka mellett nemcsak a hétvégéken, modulokra bontva, hanem egybefüggően részt tudnak venni a felkészítésen. A szaktárca szerint mindez azért is jó, mert így nagyobb összetartó erő alakul ki a tartalékos és a szerződéses állomány között, miközben ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelniük.
Az is fontos körülmény, hogy ma már nem kell akár száz kilométereket utazni a kiképzésekre. A felkészítési feladatok ugyanis a területvédelmi zászlóaljak felelősségébe kerültek, így a katonának jelentkezőknek lehetőségük van arra, hogy a lakóhelyük közelében vonuljanak be az alapkiképzésre.
Illetményemelés két lépcsőben
A tényleges szolgálatot teljesítő tartalékos katonákra ráadásul vonatkozik a kétlépcsős illetményemelés is, a Honvédelmi Minisztérium közlése szerint 2022 októberében ők is emelt, átlagosan 25 százalékkal több fizetést vihettek haza, és a második lépcsőben, 2024. januárban is részesülnek a megnövelt illetményből.
A szaktárca hangsúlyozta: „Mivel minden nemzeti haderő a hivatásos katonákon túl a felkészült és sokoldalú tartalékos erők meglétén alapul, így hazánknak is szüksége van olyan önkéntes tartalékosokra, akik civil foglalkozásuk vagy felsőfokú tanulmányaik mellett támogatják a honvédség munkáját, és veszélyhelyzetben sem riadnak vissza attól, hogy komoly segítséget nyújtsanak az országnak.”
A legutóbbi, főként a tiszti állományt érintő intézkedésekről szólva pedig hozzátették azt is: „Ahhoz, hogy korszerű hadereje legyen Magyarországnak, elengedhetetlen a Magyar Honvédség parancsnokságainál, alakulatainál, a Honvédelmi Minisztériumban, a felső és középvezetésben is egy új, a fiatalokra jellemző dinamikus, fizikailag, szakmailag és erkölcsileg is példaértékű vezetői kultúra kialakítása.”
„Úgy gondoljuk, hogy egy szervezeti szinten megújuló, frissebb, modernebb, korunk kihívásaira megfelelően válaszolni tudó haderő – a XXI. század haditechnikájával együtt – nem csupán Magyarország biztonságát tudja garantálni, de vonzó lesz a fiatal korosztály számára is, így még többen szeretnék majd a különböző szolgálati formákban kipróbálni magukat” – közölte a szaktárca.
Felesküdött Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME alapítványi elnöke is
„Én, Böszörményi-Nagy Gergely tartalékos katona esküszöm, hogy Magyarországot híven szolgálom, hűséges honvédje leszek. Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, az alaptörvény és a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom. Isten engem úgy segéljen!”
Ez a katonai eskü olvasható Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME alapítványi elnökének, a BrainBar és a Design Terminal alapítójának közösségi oldalán. Az egykori budapesti Fidelitas-alelnök így jelezte, hogy a napokban ő is csatlakozott a tartalékos katonák táborához.
