Kifejtette: az említett mellett egy ugyanolyan tájolású üres sírt tártak fel, amivel kapcsolatban a sírrablók félrevezetésére szolgáló módszer nem járt sikerrel, a harcos hiányzó lábfejeit valószínűleg a díszes lábbelije miatt vihették el. Hozzátette: egymás közelében további négy-öt sírt találtak, amelyekből nem kerültek elő tárgyak, ezek egy az Árpád-kori temetőhöz tartoztak az 1200–1300-as évekből.
Pál Gabriella emlékeztetett: a területen két vízfolyás találkozásánál egykor kiemelkedő, homokos dombhát terült el, ami mindig használatban volt. A leletek különböző évezredekből származnak, így kerülhetett például élelemtároló gödör egy sír mellé – részletezte. Elmondta azt is, hogy a terület legrégebbi leletei, a földbe mélyített házak nyomai a késő bronzkor, kora vaskor idejéből, Kr. e. 1000 tájáról származnak.
Ha bebizonyosodik, hogy a nyomok kora vaskoriak, akkor itt helyezkedhetett el az a település, amely ahhoz a temetőhöz köthető, amit korábban a Dózsakert városrész elején feltártak. A leletanyagot a tatabányai múzeumban tisztítás és rendszerezés után feldolgozzák, majd a tervek szerint egy kisebb kiállítást rendeznek a tárgyakból.
A Magyar Nemzet is beszámolt korábban arról, hogy több Árpád-házi király csontjának azonosítása után, egy magyar–horvát archeogenomikai kutatás részeként a Magyarságkutató Intézet sikeresen meghatározta a Hunyadi-leszármazottak genetikai örökségét.
A szakemberek jelenleg annyit tudnak, hogy a Corvinok ősi európai genom összetételűek, azaz hasonlóságot mutatnak az európai neolit mintákkal, illetve a később a Kárpát-medencében élő népekkel, személyekkel. Mindez azt is jelenti, hogy valószínűleg hamis az a legenda, amely a Hunyadiakat Luxemburgi Zsigmond családjával hozza kapcsolatba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!