Újabb Árpád-kori leleteket találtak Tatabányán

A tárgyak és nyomok különböző évezredekből származnak, így kerülhetett például élelemtároló gödör egy sír mellé.

Magyar Nemzet
2023. 01. 20. 12:16
Abasár, 2021. április 12. Egy régész az Árpád-kor végén épült templom feltárásán dologzik az Aba nemzetség egykori központja és a királyi alapítású bencés monostor romjainál a Magyarságkutató Intézet régészeti feltárásán Abasáron 2021. április 12-én. A szakemberek feltételezik, hogy ezen a területen található Aba Sámuel király sírhelye. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost és a kora vaskorból származó háznyomokat találtak Tatabányán.

A legkésőbbi lelet egy feltehetően a VI. században élt germán férfi sírja. Lábai mellett egy-egy vaskard feküdt, melyeket sikerült egészben kiemelni, a sírból még kőberakásos ruha- vagy övdíszeket sikerült megmenteni – tájékoztatott Pál Gabriella régész, a tatabányai múzeum igazgatója. 

Kifejtette: az említett mellett egy ugyanolyan tájolású üres sírt tártak fel, amivel kapcsolatban a sírrablók félrevezetésére szolgáló módszer nem járt sikerrel, a harcos hiányzó lábfejeit valószínűleg a díszes lábbelije miatt vihették el. Hozzátette: egymás közelében további négy-öt sírt találtak, amelyekből nem kerültek elő tárgyak, ezek egy az Árpád-kori temetőhöz tartoztak az 1200–1300-as évekből.

Pál Gabriella emlékeztetett: a területen két vízfolyás találkozásánál egykor kiemelkedő, homokos dombhát terült el, ami mindig használatban volt. A leletek különböző évezredekből származnak, így kerülhetett például élelemtároló gödör egy sír mellé – részletezte. Elmondta azt is, hogy a terület legrégebbi leletei, a földbe mélyített házak nyomai a késő bronzkor, kora vaskor idejéből, Kr. e. 1000 tájáról származnak. 

Ha bebizonyosodik, hogy a nyomok kora vaskoriak, akkor itt helyezkedhetett el az a település, amely ahhoz a temetőhöz köthető, amit korábban a Dózsakert városrész elején feltártak. A leletanyagot a tatabányai múzeumban tisztítás és rendszerezés után feldolgozzák, majd a tervek szerint egy kisebb kiállítást rendeznek a tárgyakból.

A Magyar Nemzet is beszámolt korábban arról, hogy több Árpád-házi király csontjának azonosítása után, egy magyar–horvát archeogenomikai kutatás részeként a Magyarságkutató Intézet sikeresen meghatározta a Hunyadi-leszármazottak genetikai örökségét. 

A szakemberek jelenleg annyit tudnak, hogy a Corvinok ősi európai genom összetételűek, azaz hasonlóságot mutatnak az európai neo­lit mintákkal, illetve a később a Kárpát-medencében élő népekkel, személyekkel. Mindez azt is jelenti, hogy valószínűleg hamis az a legenda, amely a Hunyadiakat Luxemburgi Zsigmond családjával hozza kapcsolatba.

Borítókép: A Magyarságkutató Intézet régészeti feltárása Abasáron (Fotó: MTI/Komka Péter)


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.