Galaktikus utazást tesz a három magyar csillaggyermek

Az Aranyhajú hármasok című új könyve kolofonjában látható, az okostelefonokkal leolvasható QR-kódok szerepéről kérdezte a Gondola Toót-Holló Tamás írót és szerkesztőt, arra keresve a választ, hogy ez a különleges megoldás most egy új Gutenberg-galaxis megnyitása tud-e lenni.

A kérdés alapjául az a tény szolgált, hogy az említett QR-kódokon keresztül az Aranyhajú hármasok című művészeti alkotás számtalan kommunikációs csatornája nyílik meg: meghallgathatóvá téve a dráma dalszövegei alapján készült folkopera teljes zenei anyagát, látni engedve az egyik dal alapján leforgatott videóklipet, valamint a mítoszrekonstrukció szellemi vonzáskörét taglaló videoblog-sorozat összes szakértői beszélgetését.  

Ez a sok-sok digitális innováció olyan virtuális tereket nyit meg számunkra az interneten keresztül, amelyeken keresztül a Neumann-galaxis népe inkább csak visszakirándulhat a Gutenberg-galaxis népéhez 

– fogalmazott válaszában Toót-Holló Tamás, aki szerint ez a kirándulás persze esélyt kínálhat arra, hogy a keresőmotorokkal megnyitott böngészőablakok helyett ki-ki visszatérhessen egy bűvös erejű mozdulatsorhoz – a könyvek lapozgatásához.  

Ezzel együtt inkább azt fejtette ki, hogy ez a sok innovatív ötlet – ezek sorában is legelsősorban az aranyhajuharmasok.hu weboldal létrehozása és folyamatos gazdagítása – egy olyan tartalomfejlesztés, amely azokról sem akar lemondani, akik már inkább a digitális világban érzik magukat otthon. Mint mondta, ezzel természetesen a fiatalokra céloz a leginkább. Nélkülük ugyanis nincs magyar megmaradás – tette hozzá Toót-Holló Tamás, aki úgy vélte: ha tehát ők, a fiatalok a magukénak tudják érezni ezt a produkciót, akkor velük együtt nagyon komoly szellemi erőt tudhatunk a magunkénak. 

Hivatkozott arra is, hogy a Balatoni Monika vezette kutatócsoport egyik nemrég ismertté vált tanulmánya szerint a konzervatív eszmék iránt van egy igen jelentős érzékenység a fiatalokban, amely azonban azért nem tud markánsan kiteljesedni, mert ezek a fiatalok nem találják meg azokat a kulturális impulzusokat a maguk környezetében, amelyek számukra hitelesen közvetítenék ezeket az értékeket. Vagyis el kell vinni hozzájuk ezeket az üzeneteket a Neumann-galaxisba is – határozott meg egy lehetséges feladatot Toót-Holló Tamás, jelezve, hogy az aranyhajuharmasok.hu a most felsorolt sok újdonságával épp erre tesz kísérletet. Vagyis minden kulturális csatornán igyekeznek otthon lenni: az Aranyhajú hármasok című folkopera így ma már elérhető a YouTube, a Spotify, az Apple Music, a YouTube Music és az ITunes Store kínálatában is.  

Egy olyan ősi magyar üdvtörténet, magyar evangélium jó hírével igyekszünk ugyanis szolgálni, amelyet évszázadokon át a szájhagyomány, az oral history őrzött meg számunkra. Aztán átemelkedett a Gutenberg-galaxisba, most pedig már a Neumann-galaxisban is otthon van. De egy ilyen galaktikus utazás végtére is nagyon jól illik egy magyar csillagvallási örökséghez. A három magyar csillaggyermek csodás történetéhez

– mondta a Gondolának nyilatkozva Toót-Holló Tamás. 

Az író azt is kifejtette, hogy milyen ősi magyar traumák meghaladására képes örömhír hordozója az általa feldolgozott tündérmese, amely az ő értelmezése szerint lényegében egy ősi magyar mítosz szellemi emléknyoma.  

Az egyik ilyen trauma az Árpád-kor legelejére vezet vissza minket: abba az időszakba, amikor az új keresztény vallás és sztyeppei nomád örökségünk, a táltoshit került egymással ideiglenesen ütközőzónába a szellemi, spirituális térben – fejtette ki. 

Erről a fájdalmas ütközésről szólva azonban rögtön előrebocsátotta, hogy ez a történet – épp a magyar népi vallásosság eredendően szinkretikus szelleme miatt – a konfliktus kibomlása során lassan egy leplezetlen istenbéke-ajánlatot is hordozni kezd. Így annak érzékeltetésére is képes, hogy az új, keresztény hit terjedésére csak később ráeszmélő magyar vidék ősi rendje – immár a krisztusi szeretet ismeretében – hogyan emeli be az aranyhajú gyermekek mellé idővel megbocsátó kedvességgel a keresztény vallás ikonikus alakjait: magát Jézust, Szűz Máriát és Szent Pétert is. Ezt a megbékélő szellemiséget mutatja az a tény is, hogy Benedek Elek gyűjtésében ránk maradt egy olyan mesevariáns is, amelyben a három aranyhajú gyermeket világra hozó napba öltözött asszony nem más, mint Szűz Mária keresztlánya. Őseink öröksége így egyáltalán nem békétlenkedő, hanem megtartó erő számunkra: s egyszersmind folyamatosan tanítja is nekünk a magyar megmaradás tántoríthatatlan akaratát – jelentette ki Toót-Holló Tamás, aki szerint ez a történet merőben más szimbolikával emlékezik meg az Árpád-kor elejének egyik, s az Árpád-kor végének egy másik traumatikus élményéről.  

Vegyük észre ugyanis, hogy mennyire sugallatos az a történetfordulata is az aranyhajú gyermekek meséjének, hogy miután megölik őket, a sírjukon arany almafák nőnek ki. S különösen azzal összevetve sugallatos ez a kép, hogy a magyar közgondolkodás az Árpád-házi uralkodókat szokta aranyágacskákkal azonosítani – III. András udvari embere, Ákos-nembeli István nádor nyomán

– fejtette ki Toót-Holló Tamás, utalva arra, hogy a nádor 1301-ben, III. András halálakor fogalmazott úgy, hogy elvesztettük az „utolsó aranyágacskánkat”. Nos, a szimbólumok nyelvén az aranyhajú gyermekek története ennek a veszteségnek a traumáját is segít nekünk meghaladni: azt üzenve meg nekünk, hogy azok az aranyágacskák még most is aranyos ággal ágaskodnak körülöttünk. Hogy azok a gyermekek még most is köztünk járnak – s velük együtt az Árpádok kora is velünk él – bontotta ki a tündérmesében és a darabban is szereplő aranyágacskák mélyebb jelentését a szerző, aki ezen a ponton a magyar megmaradásakarat két különböző, de jelenleg is egyformán érvényes példázataként mutatta az aranyhajú gyermekek sorsútvonalait.  

Szerinte a megölt, de halottaikból a sírjukon kinövő aranyfák arany ágacskáin keresztül visszatérő, s aztán még más és más alakban is rendre megjelenő, s végül eredeti alakjukban is megtestesülő aranyhajú lányok története így annak a spirituális erőnek az érzékeltetése, amely minden herderi jóslat ellenére is erőnek erejével tölt fel minket. S mindig annak hitével szolgál, hogy meg tudunk maradni, mert meg kell maradnunk a Kárpát-medencében. S ezt nem tehetjük másként, mint eredeti értékeinket megőrizve, a magyar szuverenitást képviselve. Az udvarból elkergetett, szintén halálra ítélt, de aztán „csak” bujdosni kényszerülő aranyhajú fiú folyton változó, de eredeti jogaiba végül szintén visszahelyezkedő élethelyzete pedig a Prohászka Lajos által olyan szépen leírt bujdosó magyar sors példázata – állapította meg Toót-Holló Tamás.  

Annak a szintén elementáris erejű megtartó erőnek a munkálkodása, amely a hatalmi központokból működtetett ármányokkal szemben – a magyar megmaradás aranyos szegeleteiben – enged túlélni minden viszontagságot a rejtett erővel rendelkező, sokra hivatott, néha táltos erejű hőseinknek. 

Ezek a megmaradáspéldázatok most, a XXI. század minden szuverenitást kikezdő, multikulturális offenzívájában jelenthetnek számunkra nagyon sokat – emelte ki a szerző, hozzátéve: ezek a példázatok annak büszke érzékeltetésére is képesek, hogy a magyarok nem hajlanak meg a woke erőszakos ideológiájának törtetése előtt, nem akarnak úgy felébredni, ahogy azt az erőszakos újbaloldal diktálná mindenütt a világon.

„Nem, mi még mindig képesek vagyunk arra, hogy egymás felesleges ébresztgetése helyett inkább ősi álmaink álmodói legyünk. Akár mindig megújuló formában is – hiszen, ha úgy vesszük, az Aranyhajú hármasok című zenés színpadi mű, s az azzal együtt megszületett folkopera is egy ilyen megújuló formája valaha volt nagy álmaink megálmodásának” – nyilatkozta Toót-Holló Tamás a Gondolának.  

A cikk teljes terjedelmében ITT olvasható.

Borítókép: Toót-Holló Tamás, az Aranyhajú hármasok című drámakötet bemutatójával egybekötött sajtótájékoztatón (Fotó: Mirkó István)