Ősi magyar naphéroszok az aranyhajú gyermekek

Az Aranyhajú hármasok című drámakötet bemutatójával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak tegnap délután a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében, melynek házigazdája Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója volt. Az Aranyhajú hármasok című crossover folkopera dalszövegét a drámakötet és a színpadi mű szerzője, Toót-Holló Tamás író, lapunk főszerkesztője jegyzi, zenei anyagát pedig Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt zeneszerzői alkották meg.

Aranyhajú hármasok Fotó: Csudai Sándor Forrás: Origo

Fontos bejelentést ígértek a sajtótájékoztató résztvevői számára, amely nem is váratott magára sokáig. Vidnyánszky Attila bejelentette, hogy a jövő évadban a Nemzeti Színház színpadán megrendezi az Aranyhajú hármasok című darabot, amely a Nemzeti Színház saját változata lesz ebből a reményei szerint még sokszor és sok más színházban is színpadra kerülő műből. A főigazgató kiemelte, hogy csodálatos irányok, asszociációk vannak a műben.

Ez több mint egy színpadi mű. Titkok, kincsek, kapuk nyílnak meg az ember előtt, amint olvassa. Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című műve kapcsán éreztem hasonlót, mint ennél a darabnál

 – mondta Vidnyánszky Attila.

Az eseményen több dal is felcsendült a folkopera stúdiófelvételére összehívott alkalmi társulat három sztárja jóvoltából. Fellépett a Király szerepét megformáló Vadkerti Imre, a Király apját alakító Molnár Levente, valamint a Tündér Ilona karakterét éneklő Szemerédi Bernadett. A dalok Bársony Bálint és Elek Norbert zenei kíséretével szólaltak meg.

Fotó: Origó/Csudai Sándor

Kik az aranyhajú hármasok? – fogalmazódik meg a kérdés mindnyájunkban. Toót-Holló Tamás kötetében ez áll: 

Kincses hírvivőink az aranyhajú gyermekek. Amiként egyikük »áldott napjeggyel«, másikuk »áldott holdjeggyel« érkezik a homlokán. Akik ellen tehetnek bármit, mindig visszatérnek hozzánk. S mindig a fényt, a magyar Aranykor fényét hozzák vissza közénk.

A szerző azt nyilatkozta, hogy ennek a történetnek az eredeti értelmét kibontva valójában egy rejtve rejtező magyar ősmítoszt rekonstruálunk: az aranyhajú gyermekek történetét, amit mesék szövegébe elzárva, eltitkolva hagyományoztak ránk az őseink. A különleges zenei vállalkozás kereteit megteremtő zenés színpadi mű, az Aranyhajú hármasok az aranyhajú gyermekekről szóló közismert népmese történetén alapul.

A mű ugyanakkor messze nem éri be annyival, hogy ezt a történetet csupán mesébe illőnek tekintse: 

a színpadi történések ennek a darabnak a felfogása szerint már-már mitikus értelmet nyernek: egyrészt a nagy, ősi kultúrák az aranykorok emlékét őrző érckori példázatai felé, másrészt a magyar Árpád-kor metatörténelmi olvasatai felé is utat nyitnak.

Az Aranyhajú Hármasok Produkció Aranyhajúhármasok.hu elnevezésű weboldala és ennek internetes tudástára – ami a sajtótájékoztatón Toót-Holló Tamás mutatott be – ennek a történetnek az emlékét, a magyarság első transzgenerációs traumájának sokáig elfojtott emlékét őrzi. Mint hangsúlyozta, a tudástár szerint 

az aranyhajú gyermekekről szóló ősmítoszunk kivételes erejét és értékét az adja, hogy ez az első közösen átélt nemzeti sorstragédiánk jajkiáltása, ami ránk maradt az őseinktől: s ez nem más, mint a magyarság sztyeppei nomád kultúrájának, csillagvallási örökségének, napos-holdas táltoshitének elvesztése fölött érzett fájdalom múlhatatlanul szép, ugyanakkor bölcs kifejezése.

A történet máig érvényes bölcsességét az adja, hogy ugyan ott munkál benne az aranyhajú gyermekek kopókölykökre cserélésével elmesélt, így szimbolikusan ábrázolt vallásvesztés traumája, a nép hitét rideg hatalmi számításokkal eláruló udvari ármányok bemutatása, de nem ragad be semmiféle értelmetlen és időszerűtlen vádaskodásba. Mint hangsúlyozta: ez a mítoszunk egy egyetemes kultúrkinccsel, a minden ősi kultúra emlékezetében ott élő érckori példázatokkal áll szoros kapcsolatban, s részint ennek segítségével képes visszaadni a magyar megmaradásba vetett aranykori hitünket.

De kiemelte azt is, hogy ez az ősmítosz egy sajátosan magyar értelmezéssel is gazdagíthat minket: mert a magyar népi vallásosságra olyannyira jellemző szinkretizmus segítségével a történet egyben már hitet tesz az őseink táltoshitét felváltó kereszténység mellett is – az aranyhajú gyermekek meséjének egyes variánsaiban megbecsült, vitathatatlan tisztelettel övezett szereplővé avatva Jézus Krisztust és Szent Pétert is.

Az Aranyhajú hármasok című darab – és az annak zenei anyagául szolgáló crossover folkopera – olyan, egymással nem feltétlenül határos, de mégis határossá tehető zenei területek fúziójával dolgozik, mint a népzene, a középkori zene, a világzene, a musical, a rockopera és az opera. Ennek megfelelően lehet együtt hallani a folkopera zenei kanonizációjának szándékával készített, a sajtótájékoztatón is lejátszott, Az aranyhaj nagyon jó című videóklipben is a népzenészek, a musicalszínészek, a rockénekesek és az operaénekesek másképpen különleges, de itt teljességgel együvé tartó, egy zenei célt beteljesítő hangját, ami a maga nemében páratlan zenei kollaborációt hoz létre.

Ez a dal – ahogy a sajtótájékoztatón is elhangzott – a darabban azért kulcsfontosságú, mert a mű alapjául szolgáló, az aranyhajú gyermekekről szóló ősi magyar tündérmesénkben is kiemelkedő jelentőségű cselekményelem az a rész, amikor három csodás ígéret hangzik el annak a három lánynak a szájából, akik arról ábrándoznak, mire lennének ők készek akkor, ha a Király feleségül venné őket. A videóklip dala pontosan érzékelteti a Király seregét éltető, vagyis az anyag erejét megsokszorozó két csodás ajánlat és a harmadik – Kubinyi Júlia karaktere, a legfiatalabb lány által előadott –, a magyar Aranykor visszatérését ígérő, spirituális erejű ajánlat különbségét. Az előbbi karaktert Simon Panna Bogi, az utóbbit pedig Czigány Judit eleveníti meg. Az Aranyhajúhármasok.hu weboldalon a drámakötettel és a folkoperával kapcsolatos minden anyag megtalálható, sőt a Zenék elnevezésű menüpontnál a teljes hanganyagot is meghallgathatják az érdeklődők.

Borítókép: Vidnyánszky Attila Juhász Ferenc a szarvassá változott fiúról szóló műve olvastán érzett hasonlót (Fotó: Mirkó István)