Ha valaki turistaként Budapestre utazik, és vallási témájú helyszínekre, látnivalókra kíváncsi, akkor a kirándulók zöme a budai Mátyás-templomot, a Szent István-bazilikát vagy a Dohány utcai zsinagógát keresi fel. A Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom viszont annak ellenére sokak figyelmét elkerüli, hogy az impozáns épület közel van a Duna-parthoz, az Erzsébet hídhoz, vagyis a főváros központjában, forgalmas helyen található.
Pedig ha a turisták tudnák, hogy a belvárosi főplébánia a legidősebb folyamatosan működő plébánia Magyarországon, amely idén ünnepli alapításának 975. évfordulóját, akkor bizonyára igyekeznének többen is felkeresni, bár a templomot így is több tízezren látogatják évente. Akik így tesznek, azok egy sor történelmi, kulturális és építészeti emléket, értéket és érdekességet, illetve négy ereklyét is megtekinthetnek a közel ezeréves falak között.
Vagyis a főplébánia-templom maga a történelem, némi túlzással Budapest bölcsője, ráadásul a toronykilátóból csodálatos panoráma nyílik a fővárosra.
Aranyossy Mihály, a templom kulturális és turisztikai eseményekért felelős igazgatója a bejáratnál fogad minket, és már ott előrebocsátja, hogy bár a plébániai közösséget 1048-ban alapították, de maga az épület akkor már régen állt. – Sőt, már a 2. századtól volt előzmény ezen a helyen, a rómaiak ugyanis egy ötszáz fős katonai tábort működtettek itt, amelyben termálvizes „padlófűtést” is alkalmaztak. A tábort, amelynek nyomait a lábunk alatt, az üvegen keresztül láthatjuk, 374-ben adták fel a rómaiak, akik visszavonultak Pannóniába – mondja el Aranyossy Mihály.
Arrébb akarták tolni az épületet
A rómaiak kivonulása után a tábor az enyészeté lett, majd a terület Szent István király idejében került vissza a térképre, amikor háromhajós, román stílusú bazilika épült itt, az egykori római tábor köveit is felhasználva. Ezt a templomot vette birtokba az 1048-ban alapított plébániai közösség. A bazilika sokáig királyi kápolnaként működött, mígnem IV. Béla uralkodónk Pest városának adományozta az ingatlant.
A templom egészen 2022. májusig a főváros kegyúri tartományában volt, akkor átvette az Esztergom–budapesti Főegyházmegye.
Fontos megjegyezni, hogy a török hódoltság idején, 1541-től a templomban dzsámit alakítottak ki, ebből az időből fennmaradt a mihráb (falifülke), amelyet az ide látogató iszlám hívő turisták is rendre megkeresnek. Aranyossy Mihály szavai szerint a templomban valósággal ünnepel a művészet, ahol nagyon sok stílus, építészeti korszak jegyei megjelennek. Utóbbira többek között az a magyarázat, hogy a templom az eredeti bazilika többszöri átépítése után nyerte el mostani formáját. Ezeknek az átalakításoknak nemcsak a fel-, hanem az altemplomban és a toronyban is láthatók a bizonyítékai, például egy 12. századi külső falmaradvány. Él egy legenda is, amely szerint a templomot a szomszédos Erzsébet híd építése miatt görgőkön arrébb tolták, de ez nem igaz. Ötlet szintjén 1901-ben valóban felmerült ez a lehetőség is, de inkább úgy döntöttek, hogy a hídhoz vezető útba tesznek kanyart, és nem mozgatják az épületet.
Felbecsülhetetlen értékek tárháza
Két csodálatos pasztofórium (az oltáriszentség őrzésének helye) is látható a templomban, az egyikben Szent László király, a másikban Szent Erzsébet ereklyéjét őrzik. Van egy harmadik ereklye is a templomban, a főoltárban Szent Gellért vértanú püspök sarok- és csigolyacsontja látható, emellett a Szent Keresztből is kapott egy darabkát a plébánia, amit az altemplomban lehet megtekinteni a római katonai tábor építészeti emlékeivel és a régi templom alapköveivel együtt.
Az idén 975 éves közösség legfontosabb értéke a főoltár mögött, a templom végében, a falon található.
Ez pedig a trónoló Madonna-freskó, amely a 14. század elején készült, és amely a régi főoltárkép lehetett. Ez csak tizenhárom éve ismert a főplébánia közössége előtt, mert a freskót 2010 márciusában találták meg hét réteg festék alatt, ezzel a megoldással annak idején a törökök elől védhették.
A templom nagy értéke a mostani főoltárkép is, amely Molnár C. Pál festőművész munkáját dicséri, az alkotás többszöri változtatás után 1951-ben készült el. A főoltárképet előtte két fázisban, 1948. és 1949. augusztus 15-én is megáldották, elsőként Boldog Meszlényi Zoltán akkori segédpüspök szentelte fel. Ugyanakkor, a plébánia alapításának 900. évfordulóján tartotta emlékezetes, nagy hatású beszédét a szomszédos Március 15. téren Mindszenty József bíboros, hercegprímás. Nagy érték továbbá a templomban Budapest egyik legnagyobb orgonája, amely mind az 5621 sípjával együtt kiváló állapotban van.
Legendás személyek a falak között
A templomhoz számos híres-neves személy kötődik. Halála után hét évig, 1046 és 1053 között itt nyugodott Szent Gellért vértanú püspök. Itt volt 1211-ben a kézfogója, eljegyzése Szent Erzsébetnek és I. Hermann türingiai tartománygróf fiának, Hermann-nak.
Él egy legenda, amely szerint itt választhatták királlyá 1458-ban Hunyadi Mátyást, de ha ez nem is igaz, az viszont biztos, hogy az uralkodónak volt a templomban egy oratóriuma, imafülkéje – az ott látható hálóboltozatos fehér és mályva színű mennyezetet és az ablakkereteket tizenkét réteg festék alatt a most is dolgozó restaurátorok találták meg.
Ez Budapest legnagyobb alapterületű 15. századi falfestése – mondja Aranyossy Mihály. Hozzáteszi: a templomban választották királlyá II. Ulászlót, illetve itt kötött házasságot 1841-ben Kossuth Lajos. Itt ravatalozták fel 1860-ban jelképesen Széchenyi Istvánt, a legnagyobb magyartól három nap alatt 80 ezren búcsúztak el. A főplébánia közössége büszke arra is, hogy 1856-ban esküvői tanúként megjelent a templomban Liszt Ferenc. S 1872. február 4-én itt volt az ősbemutatója Liszt Missa choralis című művének, majd 1929-ben itt mutatták be a Via crucis című művét is.
Ki kell emelni, hogy a belvárosi főplébánián az orosz–ukrán háború kitörésének szinte első napjaitól kezdve egy ukrán közösség települt meg, lelt otthonra. – Ők minden vasárnap ukrán nyelvű ortodox liturgiát végeznek, még keresztelőket, esküvőket is tartanak. A szertartások kelléke az itt látható állvány, amellyel a keresztelőket végzik – mutat a fal mellett levő keresztelőmedencére az igazgató. A főplébánia így egyszerre a hitélet, a kultúra és a művészetek háza, és menedéke a bajba jutott embereknek.
Programok egész évben Számos jubileumot ünnepel idén a belvárosi főplébánia közössége, amelyekhez rengeteg program kapcsolódik. Március 4-én jótékonysági Katolikus Karitász-hangversenyt tartanak a templomban, majd április 28-án Molnár C. Pál idén 75 éves alkotását, a főoltárképet ünneplik meg, amelynek az első változata 1948-ban készült el. Augusztus 12-én ünnepi szentmisét celebrál a templomban Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, majd három nappal később búcsúi szentmisét mutat be Tempfli Imre atya. November 3-án pedig Mindszenty József 1948-ban elmondott beszédére emlékezik a helyi közösség. A részletes program a templom internetes oldalán – https://www.belvarosiplebania.hu – található meg. |
Borítókép: A Nagyboldogasszony-főplébániatemplom (Fotó: Teknős Miklós)
