Az elmúlt napokban nyilvánosságra került botrányos felvételek, amelyeken egy diákjával szexuális kapcsolatot létesítő pedagógiai asszisztens részletesen és kérkedve beszámolt homoszexuális kapcsolatáról egy 15 éves fiúval, ismét rávilágított a magyar gyermekvédelmi törvény fontosságára. A 2021 júliusában hatályba lépett jogszabály többek között a pedofília visszaszorítására irányul, méghozzá az alaptörvény által megszabott kereteken belül a lehető legszigorúbban. A törvény másik fontos része tiltja a tizennyolc éven aluliaknak pornográf, valamint olyan tartalmak elérhetővé tételét, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, megjeleníti.
A hazai baloldal és az Európai Unió intézményei egyaránt heves támadást intéztek a magyar kormány ellen, többek között azzal érveltek, hogy homofób, diszkriminatív a gyermekvédelmi törvény, illetve azt is hangoztatták, hogy nem létező problémára reagál, mert Magyarországon nem tartanak „érzékenyítő” előadásokat iskolákban LMBTQ-aktivisták, nem népszerűsítik a homoszexualitást vagy a nemátalakítást.
A valóság azonban egészen mást mutat, számos iskolai gyakorlat cáfolja a baloldali propagandát, és igazolja egyúttal a gyermekvédelmi törvény létjogosultságát.
Évek óta zajlik az LMBTQ-propaganda egyes iskolákban
Vegyük sorra az elmúlt években nyilvánosságra került eseteket, amelyekre a törvény megszületése után derült fény. A Magyar Nemzet 2021 augusztusában több cikkben is beszámolt arról, hogy budapesti, illetve a fővároshoz közeli középiskolákban a szülők hozzájárulása nélkül előadásokat tartottak a genderideológia képviselői, sőt konkrétan magukat transzneműnek nevező LMBTQ-aktivisták.
Az egyik elit iskolának számító budapesti Eötvös József Gimnáziumban az iskolaújság szerkesztői által készített, LMBTQ-témájú kérdőívvel próbálták feltérképezni a diákok szexuális érdeklődését azzal a céllal, hogy támpontot adjanak a különböző társadalmi nemekről és nemi orientációkról azoknak, akik még nem jártasak a témában – közölte a Magyar Nemzet másfél évvel ezelőtt. A kérdőív még 2021. április végén, a gyermekvédelmi törvény elfogadása előtt látott napvilágot. A szerkesztők arra voltak kíváncsiak, hogy a diákok hogyan jellemeznék a nemi identitásukat, a szexuális orientációjukat és a romantikus vonzalmaikat. Emellett arra is kitértek, hogy a kérdőívet kitöltő fiatalok milyen személyes névmással szeretnék, hogy hivatkozzanak rájuk olyan nyelvekben, amelyekben az egyes szám harmadik személyű alaknak van specifikus neme. A felmérésben továbbá olyan kérdések is szerepeltek, hogy a diákok milyen nehézségeket éltek meg a szexualitásukkal kapcsolatban, miképpen vallották be a családtagjaiknak és a barátaiknak, hogy az azonos nemű emberekhez vonzódnak.
Az intézmény vezetője szerint a kérdőív csak azt akarta bebizonyítani, hogy a fiatalokat érdekli, és többeket érint is a téma.