Jelentősen csökkent hazánkban a csecsemőhalandóság

Javult a szülészeti ellátás minősége és csökkent az újszülött-halálozás hazánkban – olvasható az Euro-Peristat legfrissebb publikációjában. A 2015–2019 közötti időszakot bemutató jelentés 31 ország szülészeti ellátásának minőségét monitorozza. Sziller István szülész-nőgyógyász és Szabó Miklós neonatológus szerint a javulás az elmúlt évek beruházásainak – az újszülött intenzív osztályok megújuló orvosi műszerparkjának és a szülészeti osztályok felújításának – köszönhető.

20230102 Tatabánya Megszületett Tatabánya első babája az újévben. Dominika Alissza január másodikán született reggel nyolc óra után nem sokkal, 3 ezer 400 grammal és 56 centiméterrel.  Fotó: Flajsz Péter FP Komárom-Esztergom megyei 24 Óra Fotó: Flajsz Péter

Hazánk az újszülött-halálozások arányában az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik, megelőzve a horvát, holland, lengyel, máltai, sőt a belga és ír tagállamokat is – derült ki az Euro-Peristat publikációjából, amely összesen 31 ország  – huszonhét európai uniós tagállam, valamint Svájc, Norvégia, Izland és az Egyesült Királyság – szülészeti eredményeit követi nyomon és monitorozza. A szülészeti ellátás minőségét négy témakörben vizsgálják: az újszülöttek és a csecsemők egészségi mutatói, az anyák egészségi mutatói, valamint a lakosság egészségi állapotának elemzése mellett az egészségügyi ellátás jellemzőit is figyelik.

A hazai szülészeti ellátás minőségi paraméterei megfelelnek az ország gazdasági fejlettségének. Egyes mutatókban – mint például az újszülött-halálozás – jó eredményeink vannak, míg más paraméterekben gyengébben álltunk 2015-ben, de az ötéves ciklus alatt folyamatos fejlődés volt kimutatható

– fogalmazott Sziller István, az Euro-Peristat hazai képviselője és a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház orvosigazgató-helyettese. A születés körüli adatok gyűjtése hazánkban csaknem százéves múltra tekint vissza. Tauffer Vilmos professzor munkásságának köszönhetően az országos statisztikai adatgyűjtés 1931. január 1-jén kezdődött és azóta is folyamatos. A nemrég publikált jelentésből kiderül az is, amíg a felmérésben részt vevő országokban folyamatos csökkenés látható a császármetszések vonatkozásában, nálunk hosszú évek óta a születések közel fele sebészeti úton zajlik. Egy másik rangsorból pedig az derül ki – megelőzve a belgákat, horvátokat, hollandokat és lengyeleket –, hogy hazánkban a terhesség 22. vagy a 24. hete után élve született babák túlélési esélyei közel azonosak.

A hazai csecsemőhalálozás látványos csökkenése az újszülöttek, azon belül a koraszülöttek sikeresebb gyógyításának köszönhető

– vette át a szót Szabó Miklós neonatológus. A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika professzora kiemelte: – Nagy lendületet adott az, hogy 2015-ben több mint ötmilliárd forint pályázati forrásból a hazai újszülött intenzív osztályok orvosi műszerparkja szinte teljesen megújult. A legmodernebb eszközöket szereztük be.

A koraszülöttek túlélését növelte és szövődményeik számát jelentősen csökkentette az úgynevezett antenatális szteroid kezelés elterjesztése, valamint a non-invazív lélegeztetés és a koraszülöttek anyatejes táplálásának kiszélesítése

– fejtette ki.

– A hazai szülészeti ellátás minőségének javulását szolgálta a két lépcsőben meghirdetett és azóta be is fejeződött Családbarát szülészeti program, amelyben többmilliárdos beruházás történt országszerte, szinte valamennyi szülészeti osztályon. Megújultak a szülőszobák, a kórtermek és a csecsemőrészlegek. Családbarát szülészeti ellátást biztosító berendezési tárgyak és szülést segítő felszerelés beszerzésére nyílt lehetőség – egészítette ki Sziller István szülész-nőgyógyász.

A koraszülést sokáig magyar betegségnek tartottuk. Bár a korai megszületés aránya még mindig magas, de évről évre folyamatos javulás tapasztalható, egyre közelebb kerülünk Európa gazdaságilag fejlettebb országainak hasonló mutatóihoz

– hívta fel a figyelmet a szülész-nőgyógyász, aki szerint az újszülött- és csecsemőhalálozási mutatók javulása azt is jelenti, hogy a várandós vagy kisbabára vágyó nők tudatosabbak, fokozottan figyelnek egészségükre. Miután a hazai szülészeti ellátás egyetlen területen sem szakadt le az európai ellátás átlagos színvonalától, látványos intézkedésekre nincs szükség – foglalta össze az Euro-Peristat jelentés eredményeit.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Flajsz Péter)