Rendszeresek a befolyásszerzési kísérletek

Négy Mancs Alapítvány, Erzsébet-utalvány, NOlimpia, „rabszolgatörvény” – néhány jól azonosítható eset, amikor a hazai baloldal a külföldi érdekek szolgálatába állt. Jól látható, nem a debreceni akkumulátorgyár elleni az első akciózásuk.

Nem a debreceni CATL akkumulátorgyár elleni az első olyan akciózás, amely mögött jól beazonosítható külföldi érdek rajzolódik ki. Már többször hangsúlyoztuk, hogy az akkumulátort gyártó üzemek telepítéséért most nagy verseny folyik Európában, hiszen az autóipar áthangolása elektromos meghajtásra megállíthatatlanul folyik. A baloldal azonban nem csak most választotta a Magyarországéval ellentétes érdekek kiszolgálását. 

Emlékezetes például, hogy

a bécsi székhelyű, Magyarországon is működő Négy Mancs Alapítvány 2006 novemberétől nemzetközi kampányt folytatott a kényszertömött libákból származó hús ellen, és feketelistát készített, amelyen több magyar cég neve is szerepelt. Az akkori balliberális kormányzat nem védekezett kellőképpen a befolyásolás ellen, ennek pedig az lett a következménye, hogy az állatvédők kampánya után német áruházláncok függesztették fel a hízott liba forgalmazását 2008-ban. 

A Négy Mancs mögött felsejlő francia érdekeket nem sikerült teljeskörűen bizonyítani, habár a 2010-ben hatalomba kerülő második Orbán-kormány idején ezzel megpróbálkoztak. 

Egyébként mire az elszámoltatás elkezdődhetett volna, a baj már megtörtént: a legnagyobb hazai, hízottliba-májat termelő cég, a Hungerit Zrt. 2008 szeptemberétől megszüntette a hízott baromfi vágását, és emiatt kétszáz munkástól is megváltak. A döntést a cég az osztrák bejegyzésű Négy Mancs Alapítvány kampányával indokolta, amelynek eredményeként a Rewe csoport (Metro, Lidl) és a Kaufland felhagyott a magyar libamáj forgalmazásával Ausztriában és Németországban. A Hungerit mellett számos kisebb tenyésztő látta kárát az „állatvédők” agresszív kampányának. A Magyar Narancs 2019-es cikke szerint egyébként a Négy Mancs azóta a megszűnés szélén áll. 

Szintén francia érdekeket sértett a második Orbán-kormány azon lépése, amellyel újra hazai kézbe vette a kafetériaellátást. 

A balliberális kormányok idején ugyanis ezt is kiszervezték külföldre, a francia Cheque Déjeuner az utalványok után realizált hasznot pedig kivitte az országból. A kormány alternatívaként az Erzsébet-utalványt hozta létre, amelyet azonban nemzetközi bíróságokon támadtak meg.

Az Erzsébet-utalványt végül meg is kellett szüntetni, és 2018-ban a francia utalványgyártó cég is pert nyert a magyar állam ellen, de addigra már kivonultak a magyar piacról. Az Erzsébet-utalványokat is rendszeresen kritizálták a baloldali sajtóban, az ellenzéki politikusok pedig rendre azt követelték, hogy inkább készpénzt adjon a kormány. 

Kirívó eset volt a Momentum Mozgalom indulását jelentő NOlimpia kampány is 2017 januárjában. A 2024-es olimpia rendezéséért már csak három pályázat volt versenyben, a budapesti, a párizsi és a Los Angeles-i, amikor Fekete-Győr Andrásék elkezdtek aláírásokat gyűjteni a magyar pályázat ellen. Több mint 200 ezer aláírás jött össze, a Budapesti Olimpiai Bizottság pedig vissza is vonta a pályázatot.

Ezután a jövő évi játékok rendezésének jogát Párizs, a 2028-as játékokét pedig Los Angeles kapta, Franciaországban és az USA-ban ugyanis nem kezdtek aláírásgyűjtésbe a játékok ellen. 

Hasonlóan nagy akciózás volt 2018 végén, amikor a baloldal pártjai a parlamentben obstruáltak a munka törvénykönyvének módosítása ellen. A kormány a hazánkba érkező befektetők érdekében tett módosításokat, amelyeket a baloldal rabszolgatörvényként azonosított. A módosításokat elfogadták, de Magyarországon nem terjedt el a rabszolgatartás. A foglalkoztatottság pedig rekordmagasan van.

Borítókép: Cseh Katalin és Szabó Tímea a NOlimpia kampány idején (Fotó: Havran Zoltán)