A köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokácok álruhákat öltöttek és a folyón átkelve tértek vissza, majd rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve futottak ki a városból. A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi-kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.
A népszokás további programjairól a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és a Mohácsi busójárás hivatalos oldala nevű Facebook-oldalon található bővebb tájékoztatás.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!