Európa legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere alapján számoltak be a képviselők

Ma ismét a hazai vagyonnyilatkozati rendszer alapján számoltak be vagyonuk változásáról hazánk országgyűlési képviselői. Emlékezetes, korábban az uniós integráció erősítése miatt átálltunk az Európai Parlamentben használt rendszerre, majd ugyanezzel az indokkal vezettük vissza a régit. Mégis mi a különbség a két vagyonnyilatkozati rendszer között?

Kedden éjfélkor ismét a hazai vagyonnyilatkozati rendszer alapján számoltak be vagyonuk változásáról hazánk országgyűlési képviselői. Mint ismert, augusztusban mindez még az Európai Parlamentben használt vagyonnyilatkozati rendszer alapján történt, hiszen július 19-én a parlament 135 igennel és 45 nemmel elfogadta az országgyűlési törvény módosítását, amelynek legfontosabb pontja a vagyonnyilatkozati rendszer módosítása volt. 

A döntést nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések előzték meg. Fotó: Havran Zoltán

A döntést nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések előzték meg, a kormány pedig eleget kívánt tenni az így létrejött, nemzeti szempontok szerint is elfogadható ajánlásoknak. Az Európa-szerte elismert és minden tagállam európai parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mögött elsősorban az európai uniós integráció erősítése húzódott meg. Aztán később ugyanezzel az indokkal kellett – némi módosításokkal – visszavezetni a régi szabályokat. A nemrégiben hazánkban bevezetett – az Európai Parlamentben és Németországban is alkalmazott – vagyonnyilatkozati rendszerről a korábbi magyarra, Európa legszigorúbb szabályozására álltunk vissza. 

Mi a különbség a két vagyonnyilatkozati rendszer között?

A jelenleg hatályos hazai törvény értelmében a képviselő köteles csatolni a vagyonnyilatkozatához a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyon­nyilatkozatát (ugyanakkor ezek nem nyilvánosak).

Ilyen szabály az EP-képviselőkre nem vonatkozik, esetükben nem tartozik a kötelezően csatolandó dokumentumok közé a családtagok vagyonbevallása. 

A másik érdemi különbség, hogy míg a hazai vagyon­nyilatkozati rendszer a vagyonelemek összetett rendszerezésére épül, addig az uniós intézmény vagyonnyilatkozati rendszere csupán jövedelmi sávokat határoz meg, az EP-képviselőknek nem kell konkrét összegeket feltüntetniük. Emellett az uniós normák értelmében az európai parlamenti képviselőknek a tulajdonukban lévő ingatlanokról, a nagy értékű ingóságokról, a pénzügyi megtakarításokról, a hitelekről és a tartozásokról sem kell nyilatkozniuk.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Attila)