Kommunista, szovjet vezetőket magasztaló újságíró a Pulitzer-emlékdíj idei kitüntetettjeinek egyike. A „kimagasló szakmai teljesítményéért” életműdíjjal jutalmazott Martin József – aki 1982 és 1986 között a Magyar Nemzet moszkvai tudósítója volt – a rendszerváltás előtti írásaiban a többi között Leonyid Brezsnyev két utódját is dicsérte.
Az egyik ilyen cikkében Martin egyfajta bölcs vezetőnek állította be Jurij Andropovot.
[…] A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) főtitkárának a cikke gyakorlatias hangvételével, mértéktartóan reális elemzésével keltett feltűnést. A filozófia és a gyakorlat szüntelen egybevetése teljességgel megfelelni látszik annak a politikai stílusnak, amely a Jurij Andropov megválasztása óta eltelt hónapokat jellemzi
– írta az idei Pulitzer-díjazott a Magyar Nemzet hasábjain, 1983-ban. Martin József Andropov utódjáról írva sem éppen kritikus hangnemet ütött meg egy 1984-ben közölt írásában:
Előzményekre, értékes szellemi örökségre épült tehát a tanácskozás, amelynek lényegét Csernyenko főtitkár az értekezlethez küldött üzenetében úgy fogalmazta meg, hogy minőségileg új feladatok állnak a szovjet táradalom előtt.
A friss Pulitzer-díjas újságíró egyik legszervilisebb, 1983-as cikkében a szocialista terminológia legavíttabb, legporosabb fordulatai is visszaköszönnek:
A szerdai események sorába tartozik, hogy Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára találkozott Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről.
