Kásler Miklós a főigazgatói kinevezése kapcsán lapunknak elmondta, a tervei között szerepel, hogy a Magyarságkutató Intézetnél a tudományos profilt tovább erősíti.
Az archeogenetika és a régészet mellett a klasszika–filológia, a nyelvészet, a zenei kutatások területén, amelyek kevésbé látványosak, de rendkívül lényeges területek
– emelte ki. Rámutatott továbbá arra, hogy a kínaiak minden évben vezettek évkönyveket, amelyeket fontos feldolgozni, szavai szerint a hun filológiának rendkívül nagy jelentősége van. De ugyanígy fontosnak tartja azt is, hogy a baskírokkal kapcsolatba kell kerülni, mert az ősmagyar nyelv és az altáji nyelvek közötti viszonyokat alaposan fel kell deríteni.
Értelemszerűen a finnugor nyelvekkel kapcsolatos kutatásokat is, például a Turkui Egyetemmel, lehetne folytatni
– fogalmazott a Magyarságkutató Intézet új főigazgatója. Említést tett továbbá egy rendkívül érdekes tervről is, amely szerint elkészítenének egy olyan szótárt, amely azt mutatná meg, hogy tőlünk, magyaroktól hány szót vettek át a környező népek. – El kell továbbá menni az örmény kolostorokba, mert annak idején több hullámban megjelentek ott a magyarok vagy a magyarokkal rokon népek – tette hozzá.
Kásler Miklós kérdésre kifejtette, hogy 2019-ben az Intézet struktúráját és egy komplex kutatási programot adott át az intézet akkori vezetésének, amely kijelölte az irányt.
– Nagyon szép eredmények születtek. A tudományos munka, a kutatók eredményei nagyon figyelemreméltók, helyenként világszínvonalúak. Az intézetnél semmiféle profilszűkítést nem tervezek – hangsúlyozta.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!