Kásler Miklós veszi át a Magyarságkutató Intézet vezetését

Március 13-tól Kásler Miklós volt emberi erőforrások minisztere veszi át a Magyarságkutató Intézet vezetését – erről kedden délután Csák János kulturális és innovációs miniszter tett bejelentést. A tárcavezető azt kérte Kásler Miklóstól, hogy dolgozza ki az intézet középtávú fejlesztési és működési tervét.

02210906 budapest kasler miklos havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Kásler Miklóst bízza meg a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatói tisztségének ellátásával Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter – erről kedden délután közleményben tájékoztatott a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A tárca emlékeztetett arra, hogy Kásler Miklós – korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjeként – maga kezdeményezte a kormányhatározattal 2019-ben megalapított MKI létrehozását, megszervezését, és kijelölte tudományos tevékenységének alapvető irányait.

Kásler Miklóst novemberben nevezte ki Csák János miniszter az MKI tiszteletbeli elnökének. Ezt a tisztségét megtartva váltja most a főigazgatói poszton Horváth-Lugossy Gábort, aki az MKI szervezetépítő, strukturális feladataiban meghatározó szerepet játszott

– mutattak rá. A közleményben kiemelték: az új főigazgató szándéka az, hogy az MKI beteljesítse az alapító okiratában foglalt küldetését, és tudományos értékű eredményeinek sokrétű bemutatásán keresztül erősítse nemzeti identitásunkat határainkon belül és azon túl.

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter Kásler Miklós kinevezése kapcsán a közösségi oldalán közzétett videónyilatkozatában elmondta, az új főigazgató március 13-tól veszi át az intézet vezetését.

A magyar kormány célja, hogy gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból álló nemzet éljen a Kárpát-medencében. Ennek alapfeltétele, hogy tudjuk, kik vagyunk, mit akarunk, merre tartunk

– emelte ki. Hozzátette: „szerencsére Magyarországon, egyetemeinken, kutatóintézeteinkben számos műhely van, amely ezzel foglalkozik”. – Az utóbbi néhány évben a Magyarságkutató Intézet megmutatta, hogy milyen új horizontok merülnek fel akár archeogenetikai, akár régészeti, akár nyelvészeti területeken. Azt kértem a miniszter úrtól, hogy dolgozza ki az intézet középtávú fejlesztési és működési tervét. Nagy örömmel nézek közös munkánk elé – fűzte hozzá Csák János.

Kásler Miklós a főigazgatói kinevezése kapcsán lapunknak elmondta, a tervei között szerepel, hogy a Magyarságkutató Intézetnél a tudományos profilt tovább erősíti.

Az archeogenetika és a régészet mellett a klasszika–filológia, a nyelvészet, a zenei kutatások területén, amelyek kevésbé látványosak, de rendkívül lényeges területek

– emelte ki. Rámutatott továbbá arra, hogy a kínaiak minden évben vezettek évkönyveket, amelyeket fontos feldolgozni, szavai szerint a hun filológiának rendkívül nagy jelentősége van. De ugyanígy fontosnak tartja azt is, hogy a baskírokkal kapcsolatba kell kerülni, mert az ősmagyar nyelv és az altáji nyelvek közötti viszonyokat alaposan fel kell deríteni.

Értelemszerűen a finnugor nyelvekkel kapcsolatos kutatásokat is, például a Turkui Egyetemmel, lehetne folytatni

– fogalmazott a Magyarságkutató Intézet új főigazgatója. Említést tett továbbá egy rendkívül érdekes tervről is, amely szerint elkészítenének egy olyan szótárt, amely azt mutatná meg, hogy tőlünk, magyaroktól hány szót vettek át a környező népek. – El kell továbbá menni az örmény kolostorokba, mert annak idején több hullámban megjelentek ott a magyarok vagy a magyarokkal rokon népek – tette hozzá.

Kásler Miklós kérdésre kifejtette, hogy 2019-ben az Intézet struktúráját és egy komplex kutatási programot adott át az intézet akkori vezetésének, amely kijelölte az irányt.

– Nagyon szép eredmények születtek. A tudományos munka, a kutatók eredményei nagyon figyelemreméltók, helyenként világszínvonalúak. Az intézetnél semmiféle profilszűkítést nem tervezek – hangsúlyozta.

A Magyarságkutató Intézet azzal a céllal jött létre, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre korábban nem volt lehetőség, és feltárja történelmünk elhallgatott vagy eltorzított kérdéseinek megoldását.

Borítókép: Kásler Miklós (Fotó: Havran Zoltán)