Külső segítség nélkül Ukrajna már összeomlott volna

– Fegyverzetet a legtöbb ország már nem tud átadni a saját biztonságának veszélyeztetése nélkül – közölte lapunkkal Resperger István ezredes. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője elmondta, külső segítség nélkül Ukrajna már összeomlott volna, a Világbank legutóbbi felmérése pedig azt mutatta, hogy 411 milliárd dollárba kerülne az ország újjáépítése.

Washington, 2022. december 22. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólal az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban 2022. december 21-én. Az Ukrajna ellen Oroszország által februárban indított háború kezdete óta ez Zelenszkij elsõ külföldi utazása. MTI/EPA/Michael Reynolds Fotó: Michael Reynolds

Resperger István szót ejtett arról is, hogy a Világbank legutóbbi felmérése szerint 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése. Kiemelte: nem világos, hogy lesznek-e tárgyalások a területekről. – Az újjáépítésben az Európai Unió tagországai mindenképp részt vennének, illetve jelentős szerepet vállalna ebből az Egyesült Államok is. De nem véletlenül hívják a kínai vezetőket is Ukrajnába, hiszen az EU tagországai mellett egy olyan nagyhatalomra is szükség lesz, mint Kína – szögezte le az ezredes. Azzal kapcsolatban, hogy az EU, valamint az Egyesült Államok meddig tudja finanszírozni Ukrajnát, Resperger István megjegyezte: a fegyver-, valamint a lőszerszállítás területére vonatkozó EU-s vállalást sok tagország tudja biztosítani. – Ugyanakkor azt is látni kell, hogy fegyverzetet a legtöbb ország már nem tud átadni a saját biztonságának veszélyeztetése nélkül – hívta fel a figyelmet.

– A fegyverlobbi, valamint a fegyverkereskedelemhez kapcsolódó részvények árfolyam-emelkedése jelentős, hiszen minden ország legalább a GDP-je két százalékát fordítja katonai kiadásokra. Ez nyilván jó hatással van a gazdaságra, mivel munkahelyeket teremt, és lehet fejleszteni a saját hadiipart 

– közölte az ezredes. 

Ám jelezte, hogy eközben Európában az embereknek egyre nagyobb problémát okoz az infláció, a gazdasági visszaesés, valamint az energiaszektort érintő nehézségek. – Több helyen is láthatjuk, hogy elégedetlenek az emberek a politika irányába a NATO és a fegyverkezés ellen, valamint a béke előmozdítása érdekében – fogalmazott Resperger István.

Még több pénzt kaphat Ukrajna

Ahogy arról korábban lapunk beszámolt, Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter közölte: Ukrajna havonta 130 milliárd hrivnyát költ a háborúra, miközben a bevételek csak 80 milliárd hrivnyát tesznek ki. Az ukrán pénzügyminiszter hangsúlyozta: kiemelt feladat a katonai költségvetés finanszírozása feltételeinek megteremtése, a tervezett adók beszedése. Marcsenko szerint Ukrajna jó eséllyel tudja fedezni az idei szükségleteit, ha az ország partnerei teljesítik „kötelezettségeiket”. Ebben – az EU mellett – az Egyesült Államok vállal markáns szerepet, az Ukrinform ukrán hírügynökség beszámolója szerint a napokban további 1,25 milliárd dollár (439 milliárd forint) támogatás érkezett az országba Washingtonból, amelyet főképp szociális célokra – nyugdíj, egyes állami segélyprogramok, állami alkalmazottak bére – használnak majd fel. A háború kezdete óta Ukrajna már 15,5 milliárd dollár ilyen célú segélyt kapott az Egyesült Államoktól – míg a teljes támogatási keret eddig mintegy 75 milliárd dollár volt Washington részéről, ám ez idén várhatóan meg fogja haladni a százmilliárd dollárt.

Borítókép: Washington, 2022. december 22. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólal az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban 2022. december 21-én. Oroszország Ukrajna elleni, tavaly februárban indított háborújától számítva ez volt Zelenszkij első külföldi utazása (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)