A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Miniállamokat építenek az embercsempészek a déli határnál

Valóságos miniállamokat, egyfajta városokat hoznak létre az embercsempész bűnszervezetek a magyar–szerb határ közelében, és onnan irányítják illegális tevékenységüket. Ezeket a szerb hatóságok olykor felszámolják, de a rögtönzött táborok az embercsempészek irányításával hamar újraszerveződnek. A rendre erős médiajelenléttel bíró bűnözői csoportok egymással is rivalizálnak, gyakorivá váltak a különböző csapatok közötti területviták, amelyeket több alkalommal is erőszakos úton zártak le.

2023. 03. 15. 15:16
20211215 roszke hatar migrans MIGRANS ARCAT KI KELL TAKARNI csongrad megye havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2022-es illegális migrációra vonatkozó adatok alapján kijelenthető, hogy a balkáni útvonalon és annak szerbiai szakaszán jelentős változások történtek – erre mutatott rá a lapunknak megküldött friss elemzésében a Migrációkutató Intézet. Eszerint az illegális bevándorlók sokszor  hónapokig vagy akár még hosszabb ideig képtelenek átjutni a magyar–szerb határon lévő biztonsági határzáron, emiatt jelentősen felértékelődött az embercsempészek szerepe. Az ő jelenlétük komoly kihívás elé állítja a Magyarország déli határát védő rendvédelmi szerveket.

A szerb rendőrök időről időre felszámolják az embercsempészek táborait. Forrás: Szerb belügyminisztérium

Az embercsempészek szerbiai jelenlétével kapcsolatban két területet emeltek ki: az ország fővárosát, Belgrádot, valamint a magyar–szerb határszakaszt. Mint írták: a szerb fővárosban az embercsempészek egyik gyakori előfordulási helye a nagyszámú irreguláris bevándorlóról elnevezett „Afgán park”, ami Belgrád belvárosától gyalog körülbelül negyedórányi távra fekszik, és gyakori találkozóhely az embercsempészek és irreguláris migránsok számára.


 

Miniállamok a határ közelében

Ami a csempészeket illeti, a többségük külföldi, elsősorban afgán, palesztin, marokkói, szíriai és más állampolgárságú. – Az embercsempész bűnszervezetek vezetői olykor „miniállamokat” és „városokat” alapítanak a magyar–szerb határ közelében – de még a szerb oldalon –, amelyeket képesek egyik pillanatról a másikra átköltöztetni egy esetleges hatósági razziát követően. Ezek gyakran saját fegyveres csoportokkal rendelkeznek – emelték ki.

Felhívták a figyelmet: erre jó példa, hogy a marokkói Casablancából származó, Kazzávinak nevezett csempész „miniállamát” már többször felszámolták az elmúlt fél évben, azonban továbbra is folytatja tevékenységét.

Kazzávi rendelkezik egy népszerű Facebook-oldallal is, amelynek csaknem ötezer követője van. Itt listákat tesz közzé az Ausztriába átjuttatott személyek neveiről, továbbá olyan videókat is megoszt, amelyeken az irreguláris bevándorlók szerepelnek és beszélnek, legfőképpen azért, hogy megnyugtassák családjaikat és dicsőítsék Kazzávi nevét. A hivatalos Facebook-oldalán túl általában a népszerű videómegosztó portálokon is képviselteti magát.


 

Tolmácsból lett bandavezér

Vannak további, legfőképpen álnéven működő csempészek is, mint például a magát Horgos „királyának” nevező Mohammed el-Tetuáni, aki az egyik legnagyobb bandavezér. Tetuáni szintén képviselteti magát a közösségi médiában, tevékenységéről számos képet, illetve videót töltött fel a különböző platformokra.

Az elemzésben rámutattak arra, hogy egy olyan férfi épített ki csempészhálózatot, aki a migrációs válság 2015-ös kezdetekor még tolmácsként vállalt munkát a szerb Migrációs és Menekültügyi Komisszariátusnál. Hatalma csúcspontján 15 sofőrt alkalmazott a bevándorlók szállítására.

– Érdekesség, hogy az embercsempészek nemcsak a szolgálataikért cserébe kérnek pénzt klienseiktől, hanem akkor is, ha nélkülük vágnak neki a magyar biztonsági határzárnak – tették hozzá.


 

Fegyveres összecsapások

Az elemzésben kiemelték a vizsgált bűnszervezetekkel kapcsolatban a hierarchikus felépítésüket. Mint kifejtették: a legfőbb vezető alatt több tucat ember külön csoportokban dolgozik, egy professzionális multinacionális céghez hasonló szervezetben.

Az elemzésben kitértek arra is, hogy az egymással rivalizáló csempészcsoportok agresszívabbak az elmúlt időszakban. Gyakorivá váltak a különböző csoportok közötti területviták, amelyeket több alkalommal is erőszakos úton zártak le.

– A jelenlegi ismeretek alapján kijelenthető, hogy a csempészek a helyi szervezett bűnözői csoportokon keresztül szerzik be fegyvereiket. Ezek nagyrészt a délszláv válság időszakából fennmaradt, illetve a bosznia-hercegovinai készletekből származhatnak – fűzték hozzá.

Borítókép: Az embercsempészek minden migránstól pénzt követelnek (Fotó: Havran Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.