Navracsics Tibor csütörtökön Mosonmagyaróváron, egy szakmai konferencián tartott megnyitóbeszédében rámutatott: a főváros és a budapesti régió az Európai Unió (EU) egyik kimagasló jelentőségű fejlődési térségeként állja a versenyt más közép-európai fővárosi régiókkal, a többi régió azonban, köztük a nyugat- és a közép-dunántúli is megtorpant a felzárkózásban.
A megtorpanásnak számos oka van, köztük több külső ok is, mint a koronavírus-járvány és az EU gazdaságának mostani problémája, de „ha csak egy elemet hatalmunkban áll megváltoztatni”, akkor kísérletet lehet tenni arra, hogy új lendületet kapjanak a régiók, a vármegyék, a települések és a közösségek a növekedésben − tette hozzá. Navracsics Tibor ezek közül kiemelte a területi szemlélet visszavezetését a magyar politikai döntéshozatalba.
Kifejtette, hogy
az 1990 utáni politikai fejlődés is sok szempontból gyanakodva tekintett a helyi kezdeményezésekre, a regionális különállásokra és ebből fakadóan nem is nagyon tudta az országos politika kezelni a különbségeket.
A területi különbségek láthatóságához és kezelhetőségéhez a kormánynak szüksége van olyan szakemberekre, akik akár a tudományos munkásságuk, akár a gyakorlati tevékenységük során tudással és adatokkal tudják segíteni ezt a tevékenységet − mondta a miniszter.
Összegzése szerint a területi dimenzió az, ami a magyar fejlesztéspolitikát sokkal nagyobb sikerekre tudja vezetni, és ennek következtében az ország is kitörhet a közepes jövedelmű és közepes fejlettségű országok fejlődési csapdájából, amely által a felzárkózási ütemünket is gyorsabbá tehetjük.
Ismét bebizonyíthatjuk, hogy Magyarország regionalitás szempontjából olyan sokszínű ország, amely megérdemli, hogy meglássuk, melyek azok a belső perifériák, határ menti térségek és a fejlett régiókon belüli hátrányos térségek, amik külön odafigyelést érdemelnek
− hangoztatta Navracsics Tibor.
Gál Zoltán, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke elmondta, hogy a negyedik Területfejlesztők napja elnevezésű konferenciát a Széchenyi István Egyetemmel közösen rendezik. A kétnapos szimpózium további szakmai együttműködő partnere az Agrárközgazdasági Intézet, a Comitatus Önkormányzati Szemle, a KRTK Regionális Kutatások Intézete, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Magyar Urbanisztikai Társaság, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztálya és az MTA Regionális Tudományok Bizottsága.
A rendezvény céljai közé tartozik, hogy előkészítsék az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatát, megvitassák a vidékfejlesztés helyét és szerepét a fejlesztéspolitikában, valamint javaslatokkal szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy milyen tervezési megfontolásokra, operatív lépésekre van szükség a területi szempontok eredményesebb érvényesítése érdekében.
Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke azt hangsúlyozta köszöntőjében, hogy a felsőoktatási intézmény a jövőben is aktív szerepet kíván vállalni abban, hogy a térség komplex fejlesztése érdekében partnerségre hívja a politika mellett a helyi gazdaság, a társadalom és a szakma szereplőit.
