A hazai médiapiac kiegyensúlyozott: csaknem ugyanannyian tájékozódnak kormánybarát (75,5 százalék, hatmillió fő), mint kormánykritikus forrásokból (80,4 százalék, 6,4 millió fő), arányaiban elenyésző azok száma, akik kizárólag csak az egyik típusú médiából tájékozódnak – állapítja meg a Nézőpont Intézet rendkívül részletes, több mint húszoldalas legfrissebb kutatása. Eszerint a magyar médiumok egyértelműen besorolhatók a kormányról alkotott véleményük alapján, és minden médiatípusban vannak kormánybarátok és kormánykritikusok. Ezek pedig politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek: a nyomtatott napi- és hetilapokat országosan terjesztik, a jelentős elektronikus médiumok országos lefedettségűek.
2010-ben 34 kormánykritikus médium működött Magyarországon, 2022-re 52-re emelkedett a számuk. Magyarország legjelentősebb kormánykritikus médiavállalkozásai nyereségesek, összesített adózott eredményük 2021-ben több mint 32 milliárd forint volt.
A kormánykritikus médiumokat üzemeltető gazdasági társaságok és egyesületek összbevétele évről évre – egy év kivételével – folyamatosan emelkedett, adózott eredményük az elmúlt hét évben pozitív volt – áll a Nézőpont Intézet kutatásában. Ez megállapítja azt is, hogy a magyar lakosság eszközellátottsága kifejezetten magas: 3,6 millió televízió-előfizetés van, 8,3 millió ember napi szinten el tudja érni a tévécsatornákat, a háztartások 83 százalékéban van széles sávú internet, az internethasználók 95,4 százaléka napi szinten használja is világhálót. Az elemzés végül kitér arra is, hogy a magyarországi médiaszabályozás liberális: bárki, bármikor, szabadon és könnyen alapíthat médiumot, ennek főszabály szerint egyetlen feltétele, hogy bejelenti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál. „Magyarország alkotmányában és törvényeiben, de jure garantálja a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát” – szögezi le a dokumentum.
A tények talaján
– Ha békeidő lenne, akkor szakmai oka lett volna az elemzés elkészítésének. De mivel nincsen békeidő, sokan pedig bel- és külföldön is egyaránt megkérdőjelezik a magyar sajtószabadság létét, plurális voltát, tényekkel akartuk ennek az ellenkezőjét bizonyítani – mondta megkeresésünkre Boros Bánk Levente. A Nézőpont Intézet igazgatója szerint két dolog feltételezhető amögött, hogy különböző szereplők miért híresztelnek valótlanságokat. Mint fogalmazott, az egyik a figyelmetlenség, az, hogy nem ismerik a tényeket, a másik pedig a rosszindulat, a tények félremagyarázása.
– Mi persze nem dugjuk a fejünket a homokba, azt látjuk, hogy a hazai médiaviszonyok ilyetén bemutatása mögött politikai motiváció, a Magyarország elleni támadás szándéka áll.
Sokan, sokszor, sok helyen ezért ismételgetik a tényekkel szembeni állításokat
– jelentette ki a politológus, aki felvetésünkre úgy fogalmazott: bár bíznak a tanulmány tényszerű megállapításainak hatásosságában, nem kergetnek illúziókat. – Akiket a politikai rosszindulat vezérel, azok továbbra is terjeszteni fogják a valótlanságokat, amelyek végül hivatalos dokumentumokba, például egy Magyarország elleni jogállamisági jelentésbe kerülhetnek bele – mondta Boros Bánk Levente.
