Önkéntesen volt elnyomó, diktatórikus szerv tagja

Idegen megszálló hatalmat szolgált ki Horn Gyula, ezért nem jó ötlet róla közterületet elnevezni – fejezte ki magánvéleményét lapunknak Ötvös István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja. Horn vállaltan pufajkás volt, önként csatlakozott a szervezethez, a rendszerváltás utáni tettei pedig nem írhatják felül a történelmi bűneit.

Nem volna szabad Horn Gyuláról közterületet elnevezni – mondta a Magyar Nemzetnek Ötvös István történész, egyetemi oktató, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja. 

A karhatalmi vezetők életrajzát összeállító történész magánvéleménye szerint Horn Gyula egy elnyomó, diktatórikus szervnek az önkéntes tagja lett. Vitathatatlan, hogy Horn pufajkás volt, amit ráadásul vállalt is. 

Tette mindezt egy olyan helyzetben, amikor mindenki számára egyértelmű volt, hogy a karhatalomhoz csatlakozás egy idegen megszálló hatalom kiszolgálását jelenti. Ilyen helyzetben nem lehet arra hivatkozni, hogy őszinte politikai meggyőződésből támogatta az újjászervezett kommunista pártot, hiszen a bevonuló Vörös Hadsereg pont úgy viselkedett, mint egy fegyveres megszálló – fogalmazott a történész. Ennek következtében Ötvös István a kételyeit fejezte ki amiatt, hogy közterületet kellene elnevezni Horn Gyuláról.

A történész maga is kutatta a karhatalom létrejöttét, működését és vezetői állományát, Horn Gyuláról pedig közismert, hogy önként csatlakozott, amit vállalt is, és ez vitathatatlan történelmi tény – szögezte le. Hozzáfűzte, az egykori pufajkás tudta azt, hogy egy fegyveres megszálló segédcsapatában, fegyverrel a kezében hajtja végre tetteit.

Arra az érvelésre, hogy 1994-ben demokratikus választás útján került hatalomra, és ezért lehet róla közterületet elnevezni, a történész azt felelte: Horn Gyula rendszerváltás utáni tevékenysége nem változtatja meg azt, hogy mit tett 1956-ban. 

Megjegyezte: nem tartja célszerű dolognak közterületet elnevezni ilyen megosztó személyiségről.

Mint megírtuk, a Fővárosi Közgyűlés jogszabályt sértett, amikor közterületet nevezett el Horn Gyuláról a XIII. kerületben. Az önkormányzati törvény szerint ugyanis közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. A Magyar Tudományos Akadémia az állásfoglalásában megerősítette: 

Horn Gyula életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában

 – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala.

Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy háttérbeszélgetésen lapunknak azonban kifejtette: a kormányhivatal törvényességi észrevétellel élt a városvezetéshez, ami szerinte nem azt jelenti, hogy meg kell változtatni a sétány nevét. Mint mondta, most felül kell vizsgálni azt átnevezést, amire harminc napja van a fővárosnak. − Ha eddig kétszer úgy döntött a közgyűlés, hogy jó a név, akkor ezt újra meg fogjuk szavazni − hangsúlyozta, hozzátéve, hogy erről áprilisban fognak tárgyalni.

Borítókép: A főváros ragaszkodik hozzá, hogy a megosztó politikusról nevezzenek el közterületet (Fotó: Mirkó István)