A Fővárosi Törvényszék nemrég kézbesített jogerős ítéletében két rendbeli rágalmazás miatt bűnösnek találta és egy évre próbára bocsátotta Lattmann Tamást, akit a bűnügyi költségek megfizetésére is köteleztek. (A próbára bocsátás annyit jelent, hogy egy éven belüli újabb szándékos bűncselekmény esetén büntetést szabnak ki Lattmannra.) A jogerős ítélet szerint Lattmann a rágalmazást azzal követte el, hogy a 2006. őszi Gyurcsány-féle rendőrterror utolsó károsulti csoportjának két évvel ezelőtti kárrendezése kapcsán ügyvédmaffiának nevezte az Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ), Gaudi-Nagy Tamás ügyvezetőt pedig az ügyvédmaffia vezetőjének.
Bár a rágalmazási ügyben jogerős ítélet született, rövidesen személyiségi jogsértés miatt polgári per is indul. Lattmann ügyvédje ugyanis jelezte, hogy a bűnügyi költségeket kifizetik, de az NJSZ és a Gaudi-Nagy által – jó hírnevük megsértéséért – követelt egy-egymilliós sérelemdíjat nem.
Az NJSZ képviselte a 2006-os Kossuth téri brutális tömegoszlatás áldozatainak kártérítési ügyét az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az ügyet végül a kormánnyal kötött egyezséggel, illetve egy kormányhatározattal sikerült rendezni: az érintettek fejenként 270 ezer forint jóvátételt kaptak. A kártérítésekről 2021-ben Varga Judit igazságügyi miniszter számolt be, erre Lattmann saját honlapján egy szakmailag téves, egyfajta mutyit és blöfföt sejtető cikkben reagált. Ebben szerepelt az a kitétel, amely miatt Lattmannt most jogerősen elítélték.
Nem a mostani rágalmazás Lattmann egyetlen botrányos ügye. A Magyar Nemzet korábban beszámolt róla, hogy Lattmann – aki korábban sikertelenül a baloldal miniszterelnök-jelöltjének is ajánlkozott – egy, a 2019-es önkormányzati választás előtt készült esélylatolgatás ürügyén szállt bele Párkányi Eszterbe, az Alapjogokért Központ elemzőjébe. A jogász akkor úgy fogalmazott, hogy „az Alapjogokért Központ az a hely, ahol még az alapszakos diplomájukat sem megszerzett »elemzők« osztják az okosságot a propagandamédiában. Igaz, legalább csinosak. Vajon milyen funkcióik vannak még?” – célozgatott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezt követően megszüntette Lattmann közalkalmazotti jogviszonyát, azzal indokolva, hogy az oktató megnyilvánulása egyetemi polgárhoz méltatlan és elfogadhatatlan volt.
