A magyar lakosság elítéli a háborúpárti nyilatkozatokat – hívta fel a figyelmet márciusi közvélemény-kutatásában a Századvég, amelyben azt járták körül, hogy a magyarok mit gondolnak az említett, háborúpárti közéleti szereplők kijelentéseiről és azok lehetséges következményeiről.
A kutatócég beszámolója szerint
a megkérdezettek 56 százaléka nem ért egyet Vera Jourovának, az Európai Bizottság alelnökének kijelentésével, aki szerint „Magyarországot gyakrabban kell számonkérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt”. Ehhez hasonlóan a megkérdezettek 58 százaléka az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének, David Pressmannak a véleményével sem ért egyet, aki – Orbán Viktor azonnali tűzszünetet szorgalmazó szavaira reagálva kifejtette, hogy nem létezik sem „béketábor”, sem „háborús tábor”.
A válaszadók 70 százaléka ellenzi az Európai Parlament elnökének megnyilvánulásait is. Roberta Metsola márciusi ukrajnai látogatásán ugyanis azt szorgalmazta, hogy az Európai Unió tagországai küldjenek még több fegyvert Ukrajnának, és vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is.
A Századvég a három említett nyilatkozat vonatkozásában megvizsgálta azt is, hogy a magyarok szerint ezek milyen következményekkel járhatnak a háború további menetére nézve. Mint kiderült,
a megkérdezettek jelentős többsége (54 százalék és 74 százalék közötti arányban) úgy vélte, hogy az egyes megszólalások a fegyveres konfliktus további eszkalálódását ösztönözhetik a béketárgyalások elősegítése helyett.
Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a magyarok békepártisága töretlen, ezért a többség továbbra is elzárkózik azoktól a felvetésektől, amelyek a békekötés ellehetetlenülésének kockázatával járnak – rögzítette a kutatócég.
Borítókép: Vera Jourová (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
