A Fővárosi Önkormányzat a kerékpáros közlekedés és az élhetőbb városi környezet érdekében a közúti közlekedés körülményeit rontó intézkedéseket hozott, és számos ilyen döntés napirenden van (Lánchíd lezárása; M3 metrópótló buszsávok kerékpársávvá alakítása; Pesti alsó rakpart kétütemű lezárása; Kós Károly sétány lezárása; Nyugati téri és más felüljárók elbontása; két közúti sávos Rákóczi út)
– hívta fel a figyelmet a Magyar Autóklub közleményében. Mint írták, eközben az elfogadásközeli új mobilitási stratégiában az új Duna-hidak, közúti gyűrűk másodlagosak, az M0-s gyűrű bezárása szinte nemkívánatos. Szerintük az újabb és újabb bejelentéseknek se szeri, se száma, az intézkedések együttes volumenét és forgalmi hatását se a lakosság, se a szakmai szervezetek nem tudhatják.
Itt az idő, tenni kell valamit
− fogalmazott a szervezet. Kiemelték, hogy a Magyar Autóklub országos elnöksége a 2023. március 30-i ülésén 14 pontba foglalt állásfoglalást fogalmazott meg, ezek között szerepel az, hogy a közterületek funkcióváltásának legyen fokozatosságot és tervezettséget biztosító ütemterve. „Vitán felül áll, hogy Budapest közlekedési rendszere a legélhetőbb európai városok példájának megfelelően fokozatosan a humanizálás és környezettudatosság irányába fejlődjön, de vita tárgya és megválaszolatlan kérdés, hogy mi legyen a közterületek funkcióváltásának üteme és korlátja. Ezt a hiányt közmegegyezéssel pótolni kell” − fogalmazott a Magyar Autóklub. Szerintük nem az a kérdés, hogy a városban szükség van-e humanizált Duna-partra, autóbuszelőnyre, kerékpársávokra, hanem az, hogy az ilyen lépésekből hogyan, mikor és mennyit vigyünk véghez, illetve, hogy az eredményeket és hatásokat miként, mihez mérjük.
Kiemelték azt is, fontos, hogy rögzítve legyen az, miszerint a környezetkímélő közlekedési rendszert segítő intézkedések eszköztárába ne csak a visszafejlesztés tartozzon bele, hiszen vannak sokkal enyhébb káros mellékhatással járó lehetőségek is: P+R, B+R módváltókapacitások fejlesztése. Hozzátették, szervezetük feltétlenül fontosnak tartja, hogy az érintett szakterületek, civil szervezetek, maga a lakosság megnyugtató választ találjon a 14 felvetésre, de a konszenzus megteremtésében nyilván kiemelt felelősség hárul a főváros vezetésére.
Az új Duna-hidak megépítésének ötlete között korábban felvetődött a Galvani-híd is. Korábban írtunk arról, hogy ha a jelenlegi városvezetés végül azt a döntést hozza, hogy felszámolja például a népligeti felüljárót, az számottevően érződni fog a forgalom alakulásában, erre azonban megoldást jelentene a kormány által favorizált, de a főváros részéről nem támogatott Galvani-híd megépülése. A Világgazdaság felhívta a figyelmet, hogy becslések szerint ha megvalósulna a projekt, az napi nyolcezer járművet szívna ki az Üllői útról. Ez a megoldás lehetővé tenné a Pesti alsó rakpart lezárását, de a Rákóczi hidat is tehermentesítené. Ezek együttesen már előidézhetnének olyan helyzetet, hogy valóban szükségtelenné válik a népligeti felüljáró megtartása. Egyelőre azonban az első feltétel, a Galvani-körút kialakításában sincs egyetértés.
Borítókép: Széchenyi lánchíd az alkonyati fényben (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)
