Balog Zoltán: Az emberiség soha nem tanul a nagy bukásaiból

A nagypéntek és a feltámadás erői egyaránt működnek a világban, de nem a nagypéntek, hanem a feltámadás az örök – mondta a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvét alkalmából.

Budapest, 2023. március 26. Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igét hirdet az angyalföldi református templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten 2023. március 26-án. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Ugyancsak fontosnak nevezte a lelkipásztorok hivatásának a gondozása. A református egyházban ezért országos lelkigondozói hálózatot építenek, hogy minden lelkipásztor maga mellett érezhesse az egyház támogatását, ha hivatásának gyakorlása közben elfárad, csalódik vagy kudarcot vall. A lelkészi hivatás szellemi megerősítése a lelkészképzés és továbbképzés területe.

Kérdés, hogy mire képezzük a teológus hallgatóinkat. Arra, hogy készek legyenek elmenni egy vidéki gyülekezetbe új lendületet adni a közösségnek, vagy arra, hogy csak nagyvárosokban vállaljanak szolgálatot. Kérdés az is, hogy vajon amit tanul, az valóban arra készíti-e föl, amire az egyháznak, az embereknek szükségük van

– mutatott rá Balog Zoltán. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet kezdeményezte a lelkészképzés oktatási reformját, melynek nyomán együttgondolkodás kezdődik az egyházban a Kárpát-medencében működő hat, lelkészképzéssel foglalkozó magyar református teológia tanárainak részvételével.

A harmadik feladatnak a lelkészek egészségének megerősítését nevezte a püspök ingyenes szűrőprogramokkal, kötelező szabadságolással. A negyedik a lelkipásztorság jogi környezetének újraszervezése, hiszen a lelkészek egy választott grémium, a presbitérium élén állnak, ahol lehetnek konfliktushelyzetek, de rendezni kell a lelkészek szolgálatba állításának és nyugdíjazásának jogi kereteit is. A cél egy olyan jogi környezet megteremtése, amely biztonságérzetet ad, egyben átlátható, ellenőrizhető, áttekinthető keretet biztosít a lelkészek munkavégzéséhez. Végül az ötödik a lelkipásztorok anyagi megbecsülése. A többgyermekes lelkészcsaládok anyagi biztonsága is feltétele, hogy a lelkésznek ne kelljen másodállás után néznie, és arra a közösségre összpontosíthasson, amelyet rábíztak.

Balog Zoltán hozzátette: a segítő foglalkozásúak, így a lelkipásztorok egyik legnagyobb terhe, hogy miközben mindenkinek a rendelkezésére kell állniuk, velük nem törődnek. Ezért a tematikus évnek már a legelején nagy visszhangja van az egyházon belül. A lelkészek most „felemelhetik a fejüket”, látva, hogy ők is fontosak. „A nagyhét és a két nagy ünnep, a nagypéntek és a húsvét arra is alkalmat ad, hogy megköszönjük lelkipásztoraink odaadó szolgálatát” – jegyezte meg a református püspök.

Borítókép: Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)