Az Európai Parlament mellett összesen 15 uniós tagállam jelezte, hogy támogatja a magyar gyermekvédelmi törvény ellen indított eljárást.
A tagállamok eredetileg március 27-ig csatlakozhattak volna az Európai Bizottság által indított perhez, az Európai Unió Bírósága ugyanakkor április 6-ra módosította az eredeti határidőt, amelynek eredményeként újabb országok – köztük Svédország és Finnország – is jelezték a szándékukat.
A finn kormány épp azon a napon jelentette be, hogy támogatja a gyermekvédelmi törvény ellen indított eljárását, amikor Magyarország támogatásával, 31. tagállamként belépett a NATO-ba. Finnország csatlakozására reagálva a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára úgy reagált:
finn barátainknak a tisztesség dolgában még van mit tanulni. Pitizni, amíg el nem érek valamit, és utána rögtön hátat fordítani, ilyet tisztességes ember nem csinál, ezzel nem rólunk, hanem magukról állítottak ki bizonyítványt
– vélekedett Menczer Tamás.
Az utolsó órákban ugyanakkor a németek, a franciák, a görögök és a szlovénok is támogatásukról biztosították az EB-t. Végül így 15 tagország – Svédország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Portugália, Írország, Ausztria, Dánia, Málta, Spanyolország, Finnország, Németország, Görögország, Szlovénia, Franciaország – és az Európai Parlament foglalt állást Magyarországgal szemben. A kampány során, de különösen az utolsó napokban a gyermekvédelmi törvényt elítélő politikusok és az LMBT érdekvédelmi szervezetek is egyre nagyobb nyomást helyeztek a vonakodó országokra. Emmanuel Macron francia államfőt például hivatalos levélben kérték fel a francia politikusok, hogy számos más, uniós tagállamhoz hasonlóan lépjen fel Magyarország ellen.
Az ukrán civil szervezetek szintén a magyar gyermekvédelmi törvény ellen indított eljárás támogatását sürgették, mondván: az Európai Bizottság által indított per jó lehetőség a tagállamoknak arra, hogy megállítsák »a Kreml ideológiájának és játékszabályainak terjedését« az unióban.
