A fővárosi önkormányzat felfüggeszti a kormány finanszírozását
− ezzel a hangzatos bejelentéssel kezdte szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóját Karácsony Gergely főpolgármester a Városházán.
Ez Karácsony szerint azt jelenti, hogy − mint fogalmazott − „bevasalják a kintlévőségeiket” a kormánytól.
Elmondta azt is: a főváros nem tud a központi költségvetésbe több különböző adót befizetni, amelyek öt-tíz milliárd forint körüli összegek, azok átütemezését kérik az adóhatóságtól. Ugyanakkor a szolidaritási adót megkérdőjelezik, nem tartják törvényesnek. Hangsúlyozta:
közigazgatási bíróságon pert indítanak a szolidaritási hozzájárulás összegének csökkentésére.
Karácsony hangzatos bejelentése azért is furcsa, mert a kormány által a tehetősebb önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulást technikailag nem a gazdagabb, nagyobb bevétellel rendelkező helyhatóság fizeti be a központi költségvetésbe, hanem az állam vonja le az önkormányzatnak juttatott támogatásokból, majd ebből biztosít többletforrást a szegényebb városoknak, falvaknak. Egybehangzó vélemények szerint lehetetlen az, hogy egy település ne fizessen szolidaritási adót, hiszen azt a Magyar Államkincstár azonnal inkasszózza, amikor kiutalja az adott településnek szánt támogatásokat.
A baloldali főpolgármester a sajtótájékoztatóján azt is kifejtette: a kormányzati megszorítások a főváros pénzügyi helyzetét megnehezítették, és szerinte intézkedési csomag nélkül ezt az évet nem tudnák megcsinálni.
Karácsony Gergely a mostani sajtótájékoztatón emlékeztetett: ciklusának első évét a Covid-járvány árnyékolta be, amelynek kezelésében szerinte a főváros jól teljesített. Mint mondta, a járvány Budapestet érintette a legkevésbé, és itt halt meg a legkevesebb ember.
Kiemelte: az elmúlt fél év a fővárosnak pokoli nehéz volt, de szerinte az energiaszolgáltatásokon tudott spórolni a főváros. Szerinte azokat a nehézségeket, amelyeket nem a magyar belpolitika okozott, azt könnyen legyőzték.
– A kormány elkötelezett egy Budapest-ellenes politika mellett
− fogalmazott Karácsony Gergely, aki a szolidaritási adó megnövekedését is kritizálta.
A főpolgármester elmondta: rendkívüli intézkedéseket vezet be a fővárosi városvezetés, ezek között szerepel az, hogy a fővárosi cégeknél és intézményeknél likviditási tervet vezetnek be, 15 milliárd forint működési kiadást az év utolsó negyed évére ütemeznek át. Emellett
a BKV 24 milliárd forintos hitelt vesz fel, nagyon magas kamatterhek mellett.
Ugyanakkor továbbra is fenntartják az energiamegtakarítási programot, szigorú megtakarításokkal.
Karácsony Gergely szerinte a kormánypárti települések több pénzt kaptak a kormánytól, és a fővárosi önkormányzat semmilyen rezsitámogatásban nem részesült. Részletezte továbbá, hogy a Lánchíd felújításával kapcsolatban a hatmilliárdos támogatást továbbra is várják a kormánytól. Elmondta azt is, hogy 11 milliárdért trolibuszokat szereztek be, ezt előfinanszírozza a főváros, az uniós támogatásból el kell tudni számolni, ehhez is a kormány segítségét kérte. Valamint a főváros egy 16,6 milliárdos fejlesztési hitelcsomag felvételét is tervezi, amelyhez a kormány engedélye kell.
Mint arról beszámoltunk: túlélőprogramot készít a főváros. Múlt héten erről Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes annyit árult el, hogy két tabu van ezek között, amihez nem lehet hozzányúlniuk: a közszolgáltatások jelenlegi szintje és a bérek kifizetése. A főpolgármester-helyettes elismerte, hogy a Tarlós István féle fővárosi vezetés távozását követően, 2020 elején még több mint 186 milliárd forintja volt Budapestnek. Majd magyarázkodásba kezdett, hogy miért nincs meg ez a pénz, kifejtette, hogy a kormány felé fizetendő támogatások növekedése, a béremelések és a közösségi közlekedés miatt az elmúlt években összesen több mint 190 milliárd forinttal nőttek Budapest kiadásai.
Arról azonban Kiss Ambrus hallgatott, hogy szinte minden befolyó fővárosi adóbevétel jelentősen nőtt az elmúlt négy évben. A Magyar Nemzet információi szerint a fővárosnak kiemelkedő bevételi lehetőségei vannak, a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott 2023. évi költségvetési rendelet alapján az idei évben várhatóan 76,4 milliárd forinttal növekszik az iparűzési adóbevétele a 2022. évihez képest. A főváros vezetése 2019-ben 214,2 milliárd forint megtakarítást örökölt az előző városvezetéstől, az emelkedő adóbevételek ellenére ezt mára felélték, 25,5 milliárd forintra csökkentették.
Budapest Főváros Önkormányzat gazdálkodásának soron kívüli ellenőrzése tárgyában közérdekű bejelentést tett az Állami Számvevőszéknek Tényi István, aki cikkünk alapján kérte a Budapest Főváros Önkormányzat gazdálkodásának soron kívüli ellenőrzését. Mint írta: Kéri, hogy az Állami Számvevőszék soron kívüli ellenőrzés keretében vizsgálja meg, hogy Budapest Főváros Önkormányzat esetében biztosított-e a közpénzfelhasználás szabályossága, a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű és felelős gazdálkodás. −Szabályszerűen teljesülnek-e a beszámolási és adatkezelési kötelezettségek? Értékelje, hogy milyen szinten állnak rendelkezésre az önkormányzat korrupciós kockázatainak kezelését szolgáló integritás kontrollok, illetve hogyan érvényesül az integritás szemlélet – írta Tényi István indoklásában. (H.É.)
Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Havran Zoltán)
Budapesti csődhelyzet
