– Isten hozta önt, a béke emberét, Magyarországon! – ezekkel a szavakkal köszöntötte Ferenc pápát a budai Várban Novák Katalin. A köztársasági elnök szerint nem véletlen az, hogy pont most érkezett hozzánk a szentatya. – Őszentsége budapesti látogatása kairosz, az éppen alkalmas és jó időpont a találkozásra – fogalmazott.
– Mi, magyarok abba a magasságba akarunk felemelkedni, ahol Krisztus híveinek, és minden békét akaró embertársunk összetartozását megtaláljuk. Mindszenthy Józsefet idézve a köztársasági elnök elmondta, hogy egy nemzet felemelkedése mindig ma kezdődik el. – Elrugaszkodnunk és a megfelelő úton maradnunk nekünk kell, magyaroknak, európaiaknak. Rajtunk múlik, hogy békésebb, demokratikusabb, erősebb Európában élhessünk – magyarázta.
Novák Katalin: Szövetségesek vagyunk
– Szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra – tette világossá a köztársasági elnök. Felidézte, hogy annak idején II. János Pál pápa akkor jött, amikor a kommunizmus után a legnagyobb szükség volt rá.
– Most pedig azért van nagy szükség a pápa jelenlétére, mert az orosz–ukrán háborúban sokan tőle várják a békét. Szentséged most megerősít abban, hogy a keresztény értékeknek van jövője és értelme a XXI. században is
– magyarázta Novák Katalin.
Novák Katalin arról is beszélt: a magyar alaptörvény védi a családot és azt a nemzet fennmaradásának az alapjának tekinti. – Szövetségesek vagyunk, együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit, az üldözött keresztényeket és a másként élők szabadságát is – tette hozzá. – Fájdalommal és reménnyel fordulok szentségedhez, mert mi, magyarok tapintjuk a háború valóságát. Mi, édesanyák a békét akarjuk megnyerni, nem akarjuk a férjeinket és a gyerekeinket a frontra küldeni. A háborút hűteni, nem fűteni kell – mondta Novák Katalin, aki azt kérte a pápától, hogy járjon el az igazságos béke érdekében.
A tiltott jótékonykodásról is megosztott egy magyar mondát Novák Katalin. Szent Erzsébet rózsáját Ferenc pápa is megkapta ajándékba. – Gondoljon ránk, magyarokra, akiknek lelki táplálékot ad látogatásával. Bien venido! Isten hozta el önt hozzánk! – zárta beszédét Novák Katalin.
Háborús infantilizmus jellemző
A politikáról azt mondta, hogy az együttélés, a jogok garantálását jelenti, Budapest segíti az erről való gondolkodásunkat. A történelem központi helye is, fordulópont – így hivatkozott a fővárosra Ferenc pápa, aki a beszédében köszöntötte Magyarország politikai és társadalmi vezetőit, majd megköszönte Novák Katalin köszöntését és kedves szavait.
József Attilától is idézett, a Dunánál című verséből. Budapest történetét is felidézve a szentatya elmondta, hogy az itt élők mindig lázadtak az elnyomás ellen, sőt még azt is megemlítette, hogy a II. világháború idején a budapesti zsidók megmenekültek. – Budapesten így ma is komoly létszámú zsidóság él, és ma is az egyik olyan város, amely ismeri a szabadság érzését – méltatta a fővárost a szentatya.
A pápa szólt Budapest 1873-as alapításáról, amely Európa közös útját idézi. Szerinte a háború utáni időszakban Európa azt képviselte, hogy a nemzetek közötti együttműködések véget vetnek a háborúknak.
– Ma pedig úgy látszik, végig kell néznünk, hogy a háború szólistái törnek utat, miközben a békét éneklők eltűnnének. Nemzetközi szinten az indulatok szítása, háborús infantilizmus jellemző. A politika a megoldások helyett inkább az indulatokat szítja
– tette hozzá.
A genderkultúra az ideológiai gyarmatosítás útja
– Elengedhetetlen, hogy Európa alapítóinak lelkesedését és álmát felidézzük – hívta fel a figyelmet Ferenc pápa. A szentatya szerint az akkori államférfiak tudtak az egységes Európáért tenni, és nem a szakadékokat mélyítették.
Az egységért dolgozunk, nem a megosztottságért. Kreatív erőfeszítéseket kell tenni a világbéke fenntartásáért
– idézte Robert Schumannt. Ukrajnára térve megjegyezte, hogy nem láthatók ezek a kreatív erőfeszítések. Mint mondta, az egység nem egyformaságot jelent, Budapest példa lehet Európának, több mint húsz kerület egységben alkotja a várost, a hidak pedig az összeköttetést jelképezik. Kiemelte, hogy az egyén is egy nagyobb harmóniában tud érvényesülni, és olyan harmónia kell, amely nem nyomja agyon a részeket, és olyan részek kellenek, melyek jól illeszkednek az egészbe.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk hozzájárulás az európai sokszínűséghez
– idézte Magyarország Alaptörvényéből a szentatya, aki szerint Európa vezetői számára is irányadó lehet ez a gondolat.
– Az ideológiai gyarmatosítás alantas útja az, amely eltünteti a különbségeket, mint a genderkultúra esetében, vagy amikor a szabadság beszűkítettségét próbálja vívmányként eladni – mondta Ferenc pápa, azt is hozzátéve, hogy az értelmetlen abortusz engedélyezése mindig nagy vereség. A pápa szerint Budapest leghíresebb hídja, a Lánchíd segít abban, hogy elképzeljük Európát.
– Magyarország hídépítő lehet, kihasználva sajátos ökumenikus jellegét. Itt különböző felekezetek élnek egymás mellett békében, és segítve egymást – közölte a szentatya. Pannonhalmát külön megemlítette.
– Budapest a szentek városa – jelentette ki Ferenc pápa. Megemlítette Szent Istvánt, a róla elnevezett bazilikát, de még az Intelmekből is idézett:
Arra kérlek, hogy mindig mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul.
Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen
– idézte az intelmekből a szentatya, aki szerint a hit nagy tanítása is ez.
Isten, áldd meg a magyart!
– Jónak lenni jó – mondta magyarul a pápa, aki szerint Magyarország hídépítő lehet, mert különféle felekezetek élnek itt együtt békében. Ezután idézett Szent István Imre herceghez írt intelmeiből is. Ferenc pápa szerint az igazságot és a szelídséget nem lehet elválasztani egymástól: Krisztus igazsága a szelídséget és a nagylelkűséget jelenti.
– Valljuk az elesettek és szegények megsegítésének a kötelességét – idézett ismételten az alaptörvényből a szentatya, aki szólt az üldözött keresztények magyar állam általi megsegítéséről is. Szerinte jó az egészséges szekularizáció, de ez nem azonos a profit oltárán létrejött szekularizációval. Sürgető, hogy Európa olyan jövőt teremtsen, ami vagy közös lesz, vagy nem lesz – tette hozzá.
Szeretnélek biztosítani benneteket közelségemről és imáimról minden magyarért. Különösen gondolok azokra, akik az anyaországon kívül élnek. Isten, áldd meg a magyart
– zárta szavait Ferenc pápa.
A szentatya az államfővel és a kormányfővel találkozott
Ahogy arról lapunk beszámolt, nem sokkal 11 óra után megérkezett Ferenc pápa a Sándor-palotába, ahol Novák Katalin köztársasági elnökkel találkozott, majd ezután a karmelita kolostorban egyeztetett Orbán Viktor kormányfővel is. A díszünnepség során először a vatikáni himnuszt, majd a magyar himnuszt hallgatták meg. Az állami és egyházi méltóságok egyenként köszöntötték a szentatyát. Az ünnepélyes ceremónia után az egyházfő udvariassági látogatást tett a Sándor-palotában az államfőnél. Novák Katalin köztársasági elnök ajándékokkal készült a szentatyának, és családtagjait is bemutatta neki. A beszélgetés spanyol nyelven zajlott.
Ahogy arról lapunk beszámolt, délelőtt tíz óra körül fogadták a Ferenc pápát és a vatikáni delegációt szállító repülőgépet a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a kormány több tagja, köztük Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Azbej Tristan, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár a reptéren várta Ferenc pápát. Az egyház képviseletében Erdő Péter bíboros és az esztergom–budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita volt jelen.
Ferenc pápa magyarországi programjait péntekről vasárnapig folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyar Nemzet és a Hír TV is.
Ferenc pápa Magyarországon
