Skarlát: emiatt fertőződnek meg egyre többen

Nem a skarlát gyengült az elmúlt évtizedekben, hanem a gyermekorvosok felkészültsége, a betegség korai észlelése és kezelése teszi lehetővé, hogy a kórt időben megállítsuk – mondta a Magyar Nemzetnek Füzi Zsolt. A gyermekorvos szerint a betegség terjedését segíti az is, hogy a gyerekek immunrendszere kimerült, egyik fertőzés követte a másikat.

2023. 04. 04. 16:10
gyerekorvos
20230116 Kaposvár Járványos szintre emelkedtek az influenzaszerű megbetegedések hazánkban, emellett zajlik a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta járvány is. A somogyi iskolákban is egyre több a hiányzó. Ifjabb Pavlovics György rendelőjébe naponta tucatnyi gyermeket hoznak influenzaszerű megbetegedéssel. Fotó: Lang Róbert lr Somogyi Hírlap Fotó: Lang Róbert/Somogyi Hírlap
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az elmúlt hetekben nagyon sok gyermek járt nálam, akikről kiderült, hogy skarláttal fertőzöttek. Ez egy szezonális betegség, a tél végi időszakban jelentkezik a leggyakrabban. Amikor az immunrendszer meggyengül, ezek a bakteriális fertőzések, mint a skarlát, könnyebben elterjednek a gyerekek körében – fogalmazott lapunknak Füzi Zsolt. A gyermekorvos kiemelte, miután megvizsgálják a garatot és a mandulákat, végül egy tesztet is elvégeznek, amely egyértelműen kimutatja a streptococcus baktérium jelenlétét a szervezetben.

Az elmúlt hetekben ugrásszerűen nőtt meg a skarlátos betegek száma, a múlt heti adatok szerint 197 új fertőzöttet regisztráltak. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint január óta folyamatosan nő a fertőzöttek száma, összesen eddig több mint ezerhétszázan érintettek a betegségben. A skarlát néhány évtizede még gyakran súlyos lefolyású betegségként jelentkezett, amelyet sokszor komoly szövődmények és úgynevezett utóbetegségek kísértek, napjainkban azonban szelídebb kórként jelenik meg. 

Fontos látni, hogy nem a streptococcus baktérium gyengült az elmúlt évtizedekben, hanem a betegség korai észlelése és kezelése teszi lehetővé, hogy a kór ne váljon végzetessé. Magyarországon a betegség lefolyása azért ilyen enyhe, mert a gyermekorvosok nagyon felkészültek és korán, a fertőzést követő második-harmadik napon felfedezik. Ez segít, hogy időben elkezdődhessen a kezelés, és elkerüljük a súlyos szövődményeket

– sorolta a szakember, aki szerint nem szabad alábecsülni a skarlátot. 

A betegség kezeletlensége azért veszélyes, mert a vérbe kerülő baktérium megtámadhatja a szerveket, a gennyes középfülgyulladás mellett elérheti a szívet, a vesét és vesemedence-gyulladást okozhat. Ezért fontos, hogy korán elkezdődjön az antibiotikumos kúra és megállítsák a fertőzést.

A tünetek néhány napos lappangási idő után jelentkeznek, a fejfájás, hidegrázás, émelygés, hasi fájdalom, hányás, magas láz, fájdalmas nyelés és torokfájdalom mellett árulkodó a nyelv is, amelyen fehér lepedék jelenik meg. Később az ízlelőbimbók vörösen kiemelkednek, ez az úgynevezett „málnanyelv”. A nyaki nyirokcsomók is duzzadtak, fájdalmasak. A skarlát kórokozói a streptococcus baktériumok, amelyek bőrirritációt, kiütést okozó anyagot termelnek. Az apró, sűrű, élénkvörös pontokból álló kiütések elsősorban a hajlatokban jelentkeznek, de az arc kivételével az egész testre kiterjedhetnek. A bőr érdes tapintású lesz, a kiütések helyén néhány nap múlva hámlás kezdődik.

Füzi Zsolt arról is beszélt, tizennyolcadik éve dolgozik a jelenlegi praxisában, de ennyi beteget még sosem látott, mint idén márciusban. – A betegség terjedése függ a „fogadó” szervezetétől, immunrendszerétől, tehát azok a kicsik veszélyeztetettek leginkább, akik korábban gyakran átestek akut légúti vírusos megbetegedésen, gyomor- vagy bélrendszeri bakteriális fertőzésen – ismertette.

Ezen a télen pedig bőven kijutott a fertőzésekből, a Covid, az influenza és az RSV-vírus sem kímélte a legkisebbeket, a hányás-hasmenéses vírusokról nem is beszélve. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy január óta megsokszorozódott a skarláttal fertőzöttek száma.

A gyermekorvos emlékeztetett, tavaly év végén az Egyesült Királyságban arról szóltak a hírek, hogy csaknem százan, közülük huszonegy gyermek vesztette életét skarlátban. – Angliában nincs olyan kiterjedt házi gyermekorvosi rendszer, mint mondjuk hazánkban, egy vagy két hétre rá adnak időpontot szakrendelésre, a szülők pedig nem tudják, mivel állnak szemben, ami egy ilyen betegség esetén nagyon veszélyes, antibiotikumos kezelés hiányában súlyos kimenetele lehet – összegezte Füzi Zsolt.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.