Félidejéhez közelít a parlament tavaszi ülésszaka, az elmúlt hónapok egyik legfontosabb döntése pedig a békepárti határozat elfogadása volt. Ismert: Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője nyújtotta be a javaslatot, ami kifejezi hazánk elkötelezettségét a béke mellett, elítéli Oroszország katonai agresszióját és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez.
A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a Brüsszelben elfogadott szankciók nem csillapították a háborút, a fegyverszállítások és szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség, továbbá felszólítják továbbá a magyar közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak az olyan politikai akcióktól és megszólalásoktól, amelyek Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik.
A baloldal már a vita során egyértelművé tette, hogy nem támogatják a javaslatot, amit végül a kormánypárti képviselők 130 igen szavazatával fogadott el a Tisztelt Ház.
Ugyancsak a tavaszi ülésszak során döntött az Országgyűlés Finnország NATO-csatlakozásáról is. Ahogy arról korábban lapunk beszámolt, Kocsis Máté a kormánypártok februári, balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén a svéd és a finn NATO-csatlakozásról azt mondta, hogy
ezzel kapcsolatban vita van, mivel ezen országok politikusai durván, alaptalanul és közönségesen sértegették Magyarországot, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön delegációt a két országba a vitarendezés érdekében.
A delegáció mindkét országban tárgyalásokat folytatott arról, hogy tiszteletben kell tartani Magyarország szuverenitását. Végül a kormánypárti képviselők egységesen igennel voksoltak Finnország NATO-csatlakozására, Svédország ügyében viszont csak később születhet döntés.
Még március elején szavazta meg a parlament az orvoskamaráról szóló törvénymódosítást, amely a kötelező kamarai tagság megszüntetését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését javasolja. Az Országgyűlés által kivételes eljárásban tárgyalt, az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításának összevont vitájában Takács Péter egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott, hogy a kormánynak a betegek érdekei mindennél előbbre valók, és nem nézheti tétlenül, hogy a Magyar Orvosi Kamara, visszaélve a tagság feletti hatalmával, veszélyezteti az emberek egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos alapjogát.
Fenntarthatja a veszélyhelyzetet a Tisztelt Ház
Áprilisban kezdte el tárgyalni a parlament a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását, amivel lehetővé válik, hogy a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbodjon. Az előterjesztés vitájában Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett:
Ukrajna területén több mint egy éve háború dúl, a humanitárius és gazdasági hatások Magyarországot egyértelműen érintik, és igazolják annak indokoltságát, hogy a kormány tavaly május 25-ével az alaptörvényben biztosított jogkörével élve veszélyhelyzetet hirdetett ki, majd az alaptörvény kilencedik módosításának hatályba lépését követően november elsején a különleges jogrendet fenntartotta.
