A hívek ünnepelnek, mások jobbára csak pihengetnek pünkösdkor

Pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe húsvét és karácsony után, ekkor a hívek a Szentlélek eljövetelét ünneplik meg. Pünkösdhöz számos népszokás kapcsolódik, többek között a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdi királynéjárás vagy a pünkösdölés, ezek mára jobbára visszaszorultak. Az ünneplést, pihenést szolgálja, hogy pünkösdhétfő harminc éve, 1993 óta munkaszüneti nap.

1917555536 Fotó: Natali _ Mis

Keresztény és pogány elemek

A pünkösdhöz kapcsolódóan számos népszokás él, ezekben keverednek a keresztény és az ősi pogány, ókori (római) elemek. Ezekben a szokásokban a termékenység, a nász ünnepe és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdirózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. A Római Birodalomban május hónapban tartották a Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. 

Pünkösdöltek tavaly Hódmezővásárhelyen a Corvin Mátyás Szakképző Iskola diákjai. Fotó: Karnok Csaba

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások közé tartozik a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdölés és a pünkösdi királynéjárás. 

A pünkösdi királyválasztás a középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen kiválasztják a megfelelő legényt, aki később a többieket vezeti. A pünkösdi király régebben minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Régi szokás a cucorkázás

A pünkösdi királynéjárás, pünkösdjárás, pünkösdköszöntés, cucorkázás a lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője a Dunántúlon. Megkülönböztetett szereplője a legkisebb, legszebb lány a pünkösdi királyné vagy más elnevezései szerint: királynéasszony, kiskirályné, cucorka.

A szokás fő mozzanatai, a csapat házról házra jár, amelynek során négy vagy több kislány vezet egy egyet, a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét, akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal. A kislány fehér ruhát, fején virágkoszorút visel, néhol rózsaszirmokat hint maga körül. A kis királynő feje fölé piros vagy piros mintás kendőt feszítenek ki, vagy fátyollal borítják be.

Az ének közben mozdulatlan állnak, vagy lassan körbejárják a királynét, és közben termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik: „Ekkora legyen a kendtek kendere”. Ha valaki nem szívesen látja őket, gyorsan leguggoltatják a királynőt, hogy ne nőjön meg a kendere az illetőnek.

Harminc éve munkaszüneti nap 

A pünkösdölés a pünkösdi királynéjárás egyik változata, ami egy énekes-táncos adománygyűjtő népszokás az Alföldön. Ekkor a pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek vagy fiatalok csapata énekelve-táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Magyarországon a pünkösdhétfő 1993-tól munkaszüneti nap.

Ennek hátterében az áll, hogy a rendszerváltáskor és azt követő években fontos változások voltak a naptárunkban. November 7-e, a „nagy októberi szocialista forradalom” évfordulója 1988-ban volt Magyarországon utoljára hivatalos ünnep és munkaszüneti nap.

Ezt még az államszocializmus végén eltörölték, és helyette lett hivatalos ünnep és munkaszüneti nap március 15. E logika mentén váltotta április 4-ét, „Magyarország felszabadulásának napját” október 23-a, amit 1991-ben ünnepelt meg először az ország. S szintén az Antall-kormány idején döntöttek arról is, hogy pünkösdhétfő legyen munkaszüneti nap, ami így immáron harminc éve „piros betűs” ünnep.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Natali Mis)