A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a hívek a Szentlélek kiáradását ünneplik meg, ez az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, amit május 10-e és június 13-a között tartunk. Pünkösd húsvét után a legrégibb keresztény ünnep, ami már az Ószövetségben is jelen van. Miként arról a Katolikus.hu is beszámolt: húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet későbbi korok ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) mondtak. Ebből ered az ünnep magyar elnevezése. Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt pünkösdnek. Kezdetben aratási ünnep volt, amikor az első termést felajánlották Istennek. Később – Jézus korában már bizonyosan –, új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, az addigi ünnepnek a tartalmát is gazdagította, mert ekkortól a törvény már nemcsak kőtáblán volt jelen, hanem az Őt befogadó emberek szívében is.
Mit ünneplünk pünkösdkor?
A keresztények kezdettől fogva húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet keleten és nyugaton egyaránt ünnepeltek. Már a IV. században több említést tettek az ünnepről.
Pünkösd napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője, az egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események – miként a Katolikus.hu írta – Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek. A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei rögzíti.
A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolta össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.
Pünkösd vigíliáján, előestéjén szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek. Rómában hagyományosan a város püspöke, azaz a pápa vezetésével tartják a pünkösdi virrasztást. Pünkösdhétfőn Ferenc pápa 2018-ban hozott döntésének megfelelően az egyház a Boldogságos Szűz Mária, az egyház Anyja liturgikus emléknapját ünnepli. Ezen a napon a hívek Máriához fordulnak.