Pünkösd jelentősége a wellness-kultúrában másodlagos

Mit jelent, hogy a Szentlélek leszállt az apostolokra és valóban nyelveken beszéltek-e a jeruzsálemi zarándokok? Orosz Atanáz görögkatolikus szerzetessel, a miskolci egyházmegye püspökével pünkösd ünnepéről beszélgettünk.

Tolcsva, 2019. január 10. Orosz Atanáz, a görögkatolikus Miskolci Egyházmegye püspöke beszél a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézményhez tartozó Szent Tekla anyás csecsemõotthon átadási ünnepségén Tolcsván 2019. január 10-én. A görögkatolikus egyház fenntartásában lévõ intézmény öt mamát és öt babát fogad. MTI/Vajda János Fotó: Vajda János

– Amikor a Szentlélek erejéről beszélünk, mit gondolunk alatta?

– Lelki erőt. Olyan szellemi erőt, amit nem szabad a pszichológiai/pszichikai erőkkel és ezoterikus egyéb erőkkel összekeverni. Isten erejére gondolunk, aki maga is Szellem, vagy ahogyan katolikus magyar szóhasználatunkban emlegetjük: „Lélek az Isten”. Erejét többnyire nem fizikai módon fejti ki, különleges érzék kell hozzá, hogy felfogjuk.

– Miért épp galambként ábrázolják?

– Jézus keresztelkedésekor galamb képében jelent meg. De más események ábrázolásánál nem kellene ragaszkodni ehhez az ábrázoláshoz, hiszen ez csak egy kép, Isten pedig test nélküli, tehát sem húsvétkor, sem pünkösdkor nem vesz fel ilyen állati alakot a Szentlélek. 

– Pünkösdkor az egyház alapítását is ünnepeljük. Miért?

– Ekkor szállt le a Szentlélek azokra az apostolokra, akikkel egyházát alapította Jézus Krisztus. Bár az alapítás bizonyos értelemben már Jézus földi életében és kereszthalálakor is megtörtént, de csak mennybemenetele után teljesült be egészen a messiási közösség egybegyűjtésére vonatkozó ószövetségi ígéret. A sokfelől Jeruzsálembe érkező zarándokok szeme láttára és füle hallatára ekkor valósult meg a minden nép előtt nyitva álló közösség.

– Mit jelent, hogy különböző nyelveken kezdtek beszélni és hogy lehetett ez a valóságban?

– Nehéz rekonstruálnunk, hogy érthette meg ki-ki a maga nyelvén azt, ahogy az apostolok Isten csodáit kezdték hirdetni. A „glosszolalia” görög szokása az ősegyház bizonyos csoportjaiban annyira megvalósult, hogy legegyszerűbb volt ezt visszaképzelni pünkösd napjára: nyilván azért érthették meg a hallgatók a maguk nyelvén azt, amit az apostolok hirdettek, mert Péter több nyelven is beszélhetett. De ez így nincs pontosítva az Apostolok cselekedeteiben. Sejtelmeink vannak arról, hogy csodás módon olyan megnyilvánulásaik is lehettek az apostoloknak, amelyeket ők maguk intellektuális képességeik és képzettségük alapján nem lettek volna képesek produkálni.

– Mi a pünkösdi szertartás érdekessége?

A Szentlélek lehívása és a gyakori utalás az üdvösségtörténet beteljesülésére. Az előbbi talán minden szertartásban föllelhető, az utóbbit elsősorban a bizánci rítusú zsolozsmában találjuk meg, amely az üdvösségtörténet „aratásaként” is mutatja be ezt, mint a jövendölések beteljesülésének ünnepét.

– Eltér-e a római és görögkatolikus egyház ünneplése?

– Igen, sok részletben eltér. Különleges eleme a bizánci hagyománynak és rítusnak az, hogy míg húsvéttól kezdve ötven napon át – a feltámadásra való tekintettel – nem engedi térdepelni a híveit, ilyenkor az ünnepi liturgiához kapcsolja azt a vecsernyét, amelyen hosszú ideig térden állva ad hálát és kér bocsánatot Istentől a pap és az egész hívő nép.

Borítókép: Orosz Atanáz görögkatolikus püspök (Fotó: MTI/Vajda János)