Cserényi Gyula szerint minden szakasznak megvolt a maga nehézsége. Elárulta, amikor Hamburgban voltak az egyik vizsgálaton az ESA-nál, ott egész nap teszteket kellett megoldaniuk, és csupán 15 perces pihenőik voltak. Ez szellemileg volt kimerítő számukra. Kölnben pszichológiai vizsgálataik voltak, amelyek szintén fárasztóak voltak.
Cserényi Gyula arról is beszélt az interjúban, hogy az űripar egy szédületes ütemben fejlődő terület. Elmondása alapján, a következő években világszerte láthatunk majd vállalatokat gomba módjára kinőni. Minden előrejelzés arra mutat, hogy érdemes ide invesztálni, mert komoly hasznot hoz később – egyrészt pénzügyileg, másrészt tudományos szempontból. Kiemelte:
„Magyarország kifejezetten jól áll a szürkeállomány területén: egyetemeinken a komoly természettudományos kutatómunka folyik és a magyar mérnöki képzések is magas szintet képviselnek.”
Úgy folytatta: „Azokban az iparágakban van a legtöbb keresnivalónk, ahol a tudás és az ötletek számítanak, és nem a fizikai erőforrások vagy a népességszám. Az űripar pontosan ilyen. Nem véletlenül vannak olyan űripari cégeink, amelyek akár harminc éve ezen a területen tevékenykednek, sikeresen.”
Szakály András úgy fogalmazott: „Az űripar egy olyan átalakulóban lévő gazdasági szektor, amelynek még nincs egy bebetonozott szerkezete. Most pont időben vagyunk, hogy a magyar vállalkozások megtalálják benne a helyüket.”
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!