Gyurcsány Ferenc tizenhét éve mondta el botrányos beszédét

Tizenhét évvel ezelőtt, az őszödi kormányüdülőben Gyurcsány Ferenc ezen a napon mondta el a később kiszivárogtatott, hatalmas vihart kavaró, rendőrterrorba torkolló beszédét. A szocialista miniszterelnök a beszéd nyilvánosságra kerülését követően nem mondott le, csak évekkel később adta át a tisztséget Bajnai Gordonnak. Gyurcsány nem adta fel, új pártot alapított, ma ismét ő a baloldal első számú vezetője.

HUNGARY-UPRISING-ANNIVERSARY-CLASHES Fotó: JOE KLAMAR

„Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, minthogyha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.”

„Én azt mondom, hogy vegyen mindenki nagy levegőt, igyon kurva sok bort…”

„Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok, gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek.”

„Kell még valamit mondanom, Ildikó?”

Megszorítások sorozata

A 2006-os választási kampányban tett ígéretek betartása helyett megszorításokat vezetett be a második Gyurcsány-kormány: 

• több hullámban növelték a rezsidíjakat – a gáz árát első körben harminc százalékkal, 
• emelték az adókat, egyebek mellett bevezették a húszszázalékos kamatadót, 
• 15-ről 25 százalékra nőtt a kisvállalkozók közterhe, 
• megszüntették a lakáshitel után járó adókedvezményt, és ingatlanadót is terveztek. 

Az MSZP népszerűsége – és vele együtt Gyurcsányé is – zuhanórepülésbe kezdett. A robbanáspont 2006. szeptember 17-én, vasárnap jött el, amikor ismeretlenek eljuttatták Gyurcsány balatonőszödi beszédének részleteit a sajtóhoz. A szivárogtató vagy szivárogtatók személyéről a mai napig nincs konkrét információ.

Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció X. tisztújító kongresszusán. Fotó: Mirkó István

Gyurcsány kimentette magát

A beszéd nyilvánosságra kerülése után Budapesten és több vidéki városban tüntetéssorozat kezdődött, a tiltakozók, köztük közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok Gyurcsány távozását követelték. Másnap a békés demonstrálókból kivált erőszakos csoportok megostromolták a Magyar Televízió épületét. 

Azon az éjszakán több mint száz rendőr és ötven tüntető sérült meg.

A Fidesz illegitimnek nevezte a hazugsággal hatalomra került miniszterelnököt, a közelgő önkormányzati választást pedig a Gyurcsányról szóló népszavazásnak nevezte. Az október 1-jei helyhatósági választásokon a Fidesz jelentős győzelmet aratott: Budapest nem, de a legtöbb település ellenzéki irányítás alá került. A voksolás előestéjén Orbán Viktor 72 órás ultimátumot adott a kormányfőnek a távozásra. Gyurcsány azonban nem mondott le, helyette bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben, amelynek során az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők egyhangúlag kiálltak mellette. Gyurcsány végül 2009 tavaszán, az újabb megszorítások és a gazdasági válság kellős közepén távozott a miniszterelnöki tisztségből, Bajnai Gordonnak adva át a kormány vezetését.

Volt, aki ekkor vakult meg

De térjünk vissza 2006-hoz! Október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen. Utóbbi képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték. 

A rendőrök parancsot kaptak a kemény fellépésre. 

Fotó: Joe Klamar

Hajnalban a rendőrség kiürítette a Parlament előtti Kossuth teret, a tüntetőket kiszorították a területről. Demonstráció volt a Bazilikánál is, ahonnan a rendőrök a tiltakozókat a Corvin közhöz terelték. A nagyjából hétezer fős tömeg kiszorult a Nagykörútra, megbénítva az autós forgalmat. Onnan az Astoriára, majd a Deák térre vonultak a tiltakozók. A Bajcsy-Zsilinszky úton a tüntetők és a rendőrök összecsaptak. Ekkor történt, hogy a demonstrálók torlaszként az útra tolták a Városháza parkban kiállított korabeli 1956-os járműveket, köztük egy T–34-es tankot, amelyet rövid időre sikerült is beindítani. 

A Fidesz ez idő alatt az Astoriánál tartotta saját ünnepi tömeggyűlését. A rendőrök ugyanakkor ebbe az irányba, a Fidesz-gyűlés résztvevői felé szorították tovább a Deák tér környékéről a tüntetőket. A demonstrálók így összekeveredtek a fideszes rendezvény távozóban lévő résztvevőivel. A kora hajnalig tartó tömegoszlatás során sokan súlyosan megsérültek. 

Több tüntetőt meglőttek, volt, aki ezen az éjszakán vakult meg, mert lövedék találta el a szemét, másnak a keze sérült meg, sokakat pedig nagyon megvertek.

Révész Máriuszt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőtték fejbe gumilövedékkel akkor, amikor – képviselői igazolványát felmutatva – erőszakosságukért kérdőre vonta őket.

Fotó: Attila Kisbenedek

Szadista rendőri akciók

Az Index 2009. novemberi riportja szerint egyes rendőri egységek kirívóan törvényellenes, sőt szadista módon avatkoztak az eseményekbe. A Blaha Söröző vendégeit például éjjel a rendőrség az utcára kergette, holott semmi nem utalt arra, hogy a tüntetésekhez közük lett volna. Az utcán rendőrök sorfala fogadta a menekülő embereket, ütlegelni, rugdosni kezdték őket, gumilövedékeket lőttek ki rájuk közvetlen közelről.

Az előállítottak számos visszaélésről számoltak be, melyek egyes rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek. Megalázó, embertelen bánásmódban volt részük, a rendőrök bántalmazták, megverték, megrugdosták, kínozták őket. Előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek-vertek véresre. Az október 23-i események során megsérültek száma meghaladta a 150-et. 

Hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőrök többségét nem lehetett azonosítani.

Jelentések a brutalitásról

A rendőri túlkapásokról több jelentés is született. A Gyurcsány Ferenc felkérésére vizsgálódó, Gönczöl Katalin kriminológus, volt ombudsman vezette testület az egész politikai osztályt és egyes rendőri vezetőket nevezett meg felelősként. 

A Morvai Krisztina vezette civil jogászbizottság elsősorban Gyurcsányt tette felelőssé.

A második Orbán-kormány idején készült Balsai István-jelentés, valamint az Országgyűlés emberi jogi bizottsága 2010-es vizsgálata ugyancsak az akkori miniszterelnök felelősségét vetette fel. Az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálata úgy ítélte meg: a rendőség tevékenysége alapvetően törvényes volt, de hosszan sorolható szakszerűtlenségek és hibák történtek.

Fotó: Péter Máté/Magyar Nemzet

A rendőri fellépések arányosságát és szakszerűségét, a vipera és a gumilövedékek használatának indokoltságát vitatta a Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, az Amnesty International és az ENSZ kínzások kivizsgálásáért felelős bizottsága is.

A rendőrterror áldozatai később ugyan kártérítést kaptak, de az érintett rendőri vezetők megúszták a felelősségre vonást, sőt többüket elő is léptették. Gergényi Péter akkori budapesti rendőr-főkapitány pedig – aki tagadta, hogy a rendőrök viperát, azaz rugós ólmosbotot használtak volna – néhány hétre rá Budapestért Díjat és Budapest Közbiztonságáért Emlékérmet vehetett át Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármestertől.

Gyurcsányra vallottak

Kondorosi Ferencnek, Gyurcsány egyik államtitkárának a Fővárosi Törvényszéken tanúként tett későbbi vallomásából bebizonyosodott, hogy a volt kormányfő 2006 őszén visszaélt a hatalmával, és a törvényeket megkerülve utasította a rendőrséget a békés tüntetők megveretésére. 

A volt államtitkár vallomása szerint Gyurcsány a minisztereit megkerülve, közvetlenül beleavatkozott a 2006-os eseményekbe, közvetlenül utasította a rendőri vezetőket, akiket később ezért ki is tüntetett.

Holott az akkori rendőrségi törvény szerint a miniszterelnök csak a rendészeti miniszter útján adhatott volna utasítást, közvetlenül nem. Az országos rendőr-főkapitány volt általános helyettese is elismerte, hogy Gyurcsány Ferenc utasította a tévészékház ostromakor. Gyurcsány a tanúvallomások ellenére továbbra is hárított, de 2006-ban ő maga is elismerte, utasításokat adott a rendőrségnek. „Minden rendelkezésre álló eszközzel, törvényes keretek között, a leghatározottabban, és ebben, külön és kifejezetten, mondjuk úgy, hogy utasítást adtam, hogy a televíziót meg kell védeni” – fogalmazott még miniszterelnökként a Demokratikus Koalíció mai elnöke, aki napjainkban egyúttal a baloldal vezére is.

Horn Gyula: Ebbe bele is bukhatunk, majd valamikor

Már az őszödi beszéd elhangzásakor megjósolta a szocialista párt hanyatlását Horn Gyula, aki Gyurcsány Ferenc „reformjairól” hallva nem tartotta vissza erősen kritikus észrevételeit. – Nem akarlak cukkolni benneteket, de ebbe bele is lehet bukni – figyelmeztette Horn a szocialista honatyákat az MSZP ominózus 2006-os balatonőszödi frakcióülésén. Miután Gyurcsány Ferenc beszédében belengette, hogy megszorítások következnek – egyebek mellett fizetős egészségüggyel és oktatással, valamint gázáremeléssel –, az egykori kormányfő gúnyos megjegyzések kíséretében mutatott rá a Gyurcsány-féle elképzelések valóságtól elrugaszkodott voltára és az ebből adódó kockázatokra. – Ti azt hiszitek, hogy ezek kész tények? Ugye, Feri, hogy nem? Na, akkor van még remény. Az egy dolog, hogy a te fejedben megvan mindez, ám, hogy mi is áldást adjunk rá, az már nehezebb ügy – fogalmazott Horn. Az 1994 és 1998 között kormányzó miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy 2006-ban nem is volt válság, ami indokolhatta volna a Gyurcsány-féle megszorítások bevezetését. Úgy vélte továbbá, hogy „hihetetlen nagy és kemény” ellenállásba ütközhetnek ezek a „reformok”, főként ha még tanulmányok sem készültek arról, hogy a megszorítások miként hatnak az egyes társadalmi csoportokra, vagy a gazdaság egészére. Horn Gyula a felsőoktatásban kötelezővé tett tandíj példájával is illusztrálta a baloldali vezetés meggondolatlanságát, hiszen szavai szerint abból mindössze kétmilliárd forint bevétele származott az államnak, ennyiért csinálták „az oltári nagy cirkuszokat”.

Borítókép: Tüntetők magyar zászlót lengetnek a rendőrsorfal előtt 2006-ban. (Fotó: Joe Klamar)