„Nem szabad a teljes vadásztársadalmat megbélyegezni”

Mindössze az adófizetők fele ajánlja fel az adójának egy százalékát jótékony célra. Ezért Ovádi Péterrel, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztossal együttműködésben a Közös ügyünk az állatvédelem alapítvány kampányt indított, hogy minél több állatvédelmi szervezet hozzájuthasson azokhoz a forrásokhoz, amelyeket az adófizetők eddig bent hagytak a rendszerben, ezáltal nem használták azokat fel a bevallásuk leadásakor. A kormánybiztos a svájci farkas ügyére reagálva úgy fogalmazott: mindenképpen el kell kerülni, hogy ilyen még egyszer előforduljon, mert rossz hatással van az országimázsra, a vadászatra és a teljes állatvédelem megítélésére.

 A svájci farkas kilövése ugyan nem esik az állatkínzás kategóriájába, de nem marad következmények nélkül. Ovádi Péter szerint az országimázsra rettentően romboló hatással van egy ilyen cselekmény. 

A kormánybiztos aláhúzta: attól, hogy egy ilyen cselekményt egy személy elkövetett, nem szabad a teljes vadásztársadalmat megbélyegezni. 

– A Vadászkamara mintegy hetvenezer taggal rendelkezik, minden közösségben vannak olyan emberek, akik nem szabálykövetőek. Nagyon örülök annak, hogy a Vadászkamara azonnal elítélte a cselekményt, és következményként kizárást helyezett kilátásba. A nyomozó hatóságok azonnal megkezdték a munkát, a Nemzeti Nyomozó Irodaházkutatást rendelt el. Jelenleg a törvény úgy rendelkezik, hogy a farkast kilövő vadász nem állatkínzást, hanem természetkárosítást követett el. 

Ez a bűncselekmény akár három év szabadságvesztéssel is büntethető, ha minősített eset, akár öt év szabadságvesztéssel sújtható. 

– Bízom a független magyar bíróság döntésében, hogy a jogszabályoknak megfelelő módon fog eljárni, és az ügyben olyan ítélet születik, amely helyreállítja az emberek igazságérzetét – mondta el a kormánybiztos.  Kérdésünkre, mely szerint egy ekkora társadalmi visszhangot kapó esemény hatással lehet-e a bírói gyakorlatra, Ovádi úgy válaszolt: független bíróság van, politikailag nem lehet nyomást gyakorolni, emellett a közvélemény is kifejezte az álláspontját, de a döntést a bíróság hozza meg. A legfontosabb tanulság az esetből, hogy a jövőben kerüljük az ilyen cselekményeket, mert rossz hatással van az országimázsra, a vadászatra és a teljes állatvédelem megítélésére.

A közösségi oldalon egyre gyakrabban nyilvánosságra kerülnek állatkínzásos esetek, sokszor látni azt, hogy kutyákat engednek rá szabadon élő vadakra. Az indokolás az, hogy például a rókák és a nyulak szabadon vadászhatóak. 

– Nem mindegy, hogy hogyan történik meg ez a cselekmény, emiatt is szeretnék a Vadászkamarával egyeztetni. A szomorú esetek ellenére annak örülök, hogy ezek az esetek napvilágot látnak, nincsenek a szőnyeg alá söpörve. Állatvédelmi kormánybiztosként ezzel is foglalkoznom kell, a kollégáimmal együtt minden olyan esetet próbálunk kivizsgálni, ami eljut hozzánk. Amelyik esetben jogszabályt kell módosítani, azt meg fogjuk tenni – szögezte le Ovádi Péter, aki hozzátette: ha közvetlen állatkínzást tapasztalnak, akkor a rendőrséget kell értesíteni. Az [email protected] e-mail-címen továbbra is várják az állatvédelemmel kapcsolatos kérdéseket és javaslatokat. 

Borítókép: Ovádi Péter kormánybiztos (Forrás: Facebook)