„Nem szabad a teljes vadásztársadalmat megbélyegezni”

Mindössze az adófizetők fele ajánlja fel az adójának egy százalékát jótékony célra. Ezért Ovádi Péterrel, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztossal együttműködésben a Közös ügyünk az állatvédelem alapítvány kampányt indított, hogy minél több állatvédelmi szervezet hozzájuthasson azokhoz a forrásokhoz, amelyeket az adófizetők eddig bent hagytak a rendszerben, ezáltal nem használták azokat fel a bevallásuk leadásakor. A kormánybiztos a svájci farkas ügyére reagálva úgy fogalmazott: mindenképpen el kell kerülni, hogy ilyen még egyszer előforduljon, mert rossz hatással van az országimázsra, a vadászatra és a teljes állatvédelem megítélésére.

– Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a szakma és a civil szervezetek jól működjenek együtt az állatvédelem területén. Ezért is jött létre az alapítvány, hogy mindezt elősegítse. Azt szoktuk mondani, hogy akkor lehetünk sikeresek, ha a civilek tudására építve az önkormányzatok, a hatóságok és az állam is együtt tud dolgozni. Ennek jó színtere lehet a Közös ügyünk az állatvédelem alapítvány, mert a politikán felül áll, a kuratóriumi tagok is úgy lettek kiválasztva, hogy a szakma legismertebbjei közül kerüljenek ki – mondta lapunknak Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos a két hónapja indult alapítványról. 

Az alapítvány első és leglátványosabb akciója, hogy felhívják a figyelmet az adó egy százalékának felhasználására. 

– A rendszerben még rengeteg tartalék van, eddig csak az adózók fele élt csak azzal a lehetőséggel, hogy felajánlja az összeget jótékony célra – hangsúlyozta a kormánybiztos, aki szerint az állatvédő szervezetek erőn felüli munkát végeznek, így indokolt, hogy hozzájuk is jussanak felajánlott pénzek. Az alapítvány egy játékot is hirdetett, ahol egyrészt mindenki kiállhat a számára legkedvesebb állatvédő szervezet mellett, másrészt akár egy tonna tápadományhoz is juttathatja az általa támogatott szervezetet. A kampány szakmai partnere az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző és Módszertani Központja. Ovádi Péter arra is kitért, hogy természetesen az alapítvány a többi munkát is elkezdte, céljuk, hogy a jövőben egy olyan társadalom, nemzedék nőjön fel, amelynek az állatvédelem alapfogalom, ugyanis ők a jövő állattartói.

Bevonják a gyerekeket

– Megteszünk mindent azért, hogy minél több gyermeket vonjunk be a programjainkba, emellett a felnőtt generációt is oktatjuk. Októberben, az állatok világnapjától egy állatvédelmi tematikus hétre készülünk, jelenleg az előkészítési feladatoknál járunk. 

Terveink szerint két héten át oktatási intézményekben tartunk előadásokat, mellette konferenciákat is szervezünk – sorolta a kormánybiztos az idei évre vonatkozó terveiket.

Az oktatáson és a figyelemfelhíváson kívül az állatkínzás esetszámának visszaszorítása is a állatvédelmi kormánybiztos feladata, az elmúlt hetek történésit sem hagyta szó nélkül.

 A svájci farkas kilövése ugyan nem esik az állatkínzás kategóriájába, de nem marad következmények nélkül. Ovádi Péter szerint az országimázsra rettentően romboló hatással van egy ilyen cselekmény. 

A kormánybiztos aláhúzta: attól, hogy egy ilyen cselekményt egy személy elkövetett, nem szabad a teljes vadásztársadalmat megbélyegezni. 

– A Vadászkamara mintegy hetvenezer taggal rendelkezik, minden közösségben vannak olyan emberek, akik nem szabálykövetőek. Nagyon örülök annak, hogy a Vadászkamara azonnal elítélte a cselekményt, és következményként kizárást helyezett kilátásba. A nyomozó hatóságok azonnal megkezdték a munkát, a Nemzeti Nyomozó Irodaházkutatást rendelt el. Jelenleg a törvény úgy rendelkezik, hogy a farkast kilövő vadász nem állatkínzást, hanem természetkárosítást követett el. 

Ez a bűncselekmény akár három év szabadságvesztéssel is büntethető, ha minősített eset, akár öt év szabadságvesztéssel sújtható. 

– Bízom a független magyar bíróság döntésében, hogy a jogszabályoknak megfelelő módon fog eljárni, és az ügyben olyan ítélet születik, amely helyreállítja az emberek igazságérzetét – mondta el a kormánybiztos.  Kérdésünkre, mely szerint egy ekkora társadalmi visszhangot kapó esemény hatással lehet-e a bírói gyakorlatra, Ovádi úgy válaszolt: független bíróság van, politikailag nem lehet nyomást gyakorolni, emellett a közvélemény is kifejezte az álláspontját, de a döntést a bíróság hozza meg. A legfontosabb tanulság az esetből, hogy a jövőben kerüljük az ilyen cselekményeket, mert rossz hatással van az országimázsra, a vadászatra és a teljes állatvédelem megítélésére.

A közösségi oldalon egyre gyakrabban nyilvánosságra kerülnek állatkínzásos esetek, sokszor látni azt, hogy kutyákat engednek rá szabadon élő vadakra. Az indokolás az, hogy például a rókák és a nyulak szabadon vadászhatóak. 

– Nem mindegy, hogy hogyan történik meg ez a cselekmény, emiatt is szeretnék a Vadászkamarával egyeztetni. A szomorú esetek ellenére annak örülök, hogy ezek az esetek napvilágot látnak, nincsenek a szőnyeg alá söpörve. Állatvédelmi kormánybiztosként ezzel is foglalkoznom kell, a kollégáimmal együtt minden olyan esetet próbálunk kivizsgálni, ami eljut hozzánk. Amelyik esetben jogszabályt kell módosítani, azt meg fogjuk tenni – szögezte le Ovádi Péter, aki hozzátette: ha közvetlen állatkínzást tapasztalnak, akkor a rendőrséget kell értesíteni. Az [email protected] e-mail-címen továbbra is várják az állatvédelemmel kapcsolatos kérdéseket és javaslatokat. 

Borítókép: Ovádi Péter kormánybiztos (Forrás: Facebook)