– A mesterséges intelligencia segítségével célzottan lehet a tanulóknak megfelelő fejlesztő feladatokat biztosítani, amitől már csak néhány év távolságra vagyunk – mondta Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány által szervezett Digitális témahét 2023 díjátadó és konferencia című rendezvényen. Úgy vélekedett, hatalmasat fejlődött a világ az elmúlt néhány évtizedben, a digitalizáció kérdése az volt, hogy a kifejlesztett tartalmak milyen módon jutnak el az érdeklődőkhöz.
A háztartások több mint 90 százalékában van szélessávú internetkapcsolat, a mobilinternet szinte teljes körű, száz lakosra 141 mobiltelefon-előfizetés jut, aminek a döntő többsége már okostelefon. A felső tagozaton tanulók körében is csaknem százszázalékos a mobiltelefon-ellátottság, és ezt egészíti ki majd az az uniós projekt, amelynek segítségével az eszközbiztosítás megvalósulhat az Európai Bizottsággal folytatott viták lezárulása után
– ismertette.
Nem a globális felhőbe kerülnek az adatok
Kijelentette, az elmúlt néhány évben mindennapossá vált a digitális okoseszközök használata, és a pedagógusok körében is száz százalék azoknak az aránya, akik a tanterven kívüli digitális munkarend tapasztalatait is felhasználva a kellő tudás birtokában vannak. Az államtitkár két-három évtizeddel ezelőtti álomnak nevezte a KRÉTA-rendszert, amely nemcsak az adminisztratív, hanem az oktatói munkát is képes támogatni.
A digitális kollaborációs térről azt állította: olyan nemzeti fejlesztés eredménye, amelynek köszönhetően nemzeti keretek között maradnak azok az adatok, amik a globális felhőben landolnának. A jövő adatbiztonsága terén ez óriási dolog
– emelte ki.
A központi tartalomszolgáltatásban is hatalmas változás következett be az elmúlt egy évtizedben a Nemzeti Köznevelési Portál létrejöttével, ahol 2020 tavaszán megjelentek az okostankönyvek lényegében minden közismereti tárgyból, amelyek 28 ezernél is több okosfeladatot tartalmaznak. Emellett a teljes állami tankönyv-portfólió digitálisan elérhető, minden közpénzből létrejött szolgáltatást bárki ingyenesen használhat. Emellett a múzeumokkal, közgyűjteményekkel és a Nemzeti Audiovizuális Archívummal való összekapcsolódás révén is hozzá lehet férni az oktatásban jól hasznosítható tartalmakhoz – világított rá az államtitkár.
Szükség van iskolára, pedagógusokra, osztálytársakra
Maruzsa Zoltán azt is hangsúlyozta:
a hagyományos iskolát amíg csak lehet, és amíg csak tudjuk, fenn kell tartani.
Szükség van az iskolára, a pedagógusokra, az osztálytársakra és arra, hogy együtt nevelve közösséget tudjanak alkotni. A jövő oktatása digitálisabb, mint a ma oktatása, és a hagyományos tantermi oktatás mellett egyre nagyobb szerepet fog kapni az online térben való felkészülés is.
Léteznek olyan szoftverek, amelyek a szemmozgásból kiszűrik, hogy a gyerek értette-e a szöveget
– mutatott rá az államtitkár.
– Minden munkánk fókuszában az esélyteremtés van, ami nem létezik képzés és oktatás nélkül, ezek pedig nincsenek digitalizáció nélkül – mondta Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatóhelyettese. Felidézte, hogy elindították a Kapaszkodó 2.0 programot, amelyben hátrányos helyzetű régiókban foglalkoztak a gyermekek digitális kompetenciáinak fejlesztésével és a diákok felzárkóztatásával. – Nincsen esélyteremtés digitalizáció nélkül, de rájöttünk, hogy ehhez el kell mélyülni a módszertanban és bevonni a pedagógusokat – állította, majd örömét fejezte ki, amiért a digitális témahéten 800 iskola 120 ezer diákja vett részt.
