A szövetség tavaly újra megválasztott elnöke szerint ezért nagyon fontos megemlíteni azokat a „láthatatlan” tevékenységeket, amelyek mind az előbb említett célt szolgálják, de jóval kevesebb figyelem jut rájuk, mint mondjuk a tagok jól szétcincálható névsorára – olvasható a Mandiner cikkében.
Ide tartozik például a szociográfiai szakosztály utóbbi időszakban felpörgött munkája, amelyben
klasszikus falukutatás zajlik a Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján;
a tanulmányokból összeállított esszékötetek hamarosan megjelennek. A Magyar Írószövetségnek köszönhető, hogy a költészet és a magyar dráma napja után immáron a magyar széppróza is külön napot kapott: 2018 óta Kárpát-medence-szerte február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünneplik. Ugyancsak az Írószövetség hívta életre folyóiratával, a Magyar Naplóval közösen a kortárs költők alkotásaira fókuszáló költészet napi Versmaratont.
Rendhagyó iskolai irodalomórákat (Írók írókról) és kisebb irodalmi-zenei fesztiválokat is szerveznek a kortárs irodalom népszerűsítésére. Csikófogat néven hároméves átfogó tehetséggondozó programot működtetnek határon túli, irodalmi pályára készülő középiskolások számára. Az új művek születését a jelentős díjalapú Méhes György-pályázattal ösztönzik minden évben más műfajra koncentrálva; 2019-ben kiírt Regényes Magyarország ifjúságiregény-pályázatukra rekordszámú pályamű, 239 írás érkezett.