− A mostani uniós jogállamisági viták a közvetlen uniós forrásokhoz való hozzájutást csak kis hányadban befolyásolják: gondolunk itt a közérdekű közalapítványok esetére. A jogállamisági feltételességi eljárás, ami decemberben indult, nem hat ki erre a vitára, az 55 százalékos felfüggesztés nem befolyásolja ezeket a forrásokat − emelte ki lapunknak a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója. Petri Bernadett hangsúlyozta, az által vezetett iroda – mint a Miniszterelnökség háttérintézménye – számos változás után, ez év tavaszán alakult újjá a mostani profil szerint. Feladata pedig az, hogy aktív tájékoztató, tanácsadó és érdekképviseleti tevékenységet folytasson egyetemek, cégek, önkormányzatok, civil szervezetek számára.
Petri Bernadett hangsúlyozta: azért is igyekeznek újult lendülettel belekezdeni tevékenységükbe, mert
a magyar kormány felismerte, hogy a mostani forráshiányos, nehéz és vitákkal teli időszakban ezen az úton is el kell juttatni a magyar vállalatokhoz az uniós pénzeket.
Egyfajta tagság van
− A közvetlen uniós források – mint a jól ismert Erasmus, a Horizon, vagy éppen a Digitális Európa, LIFE vagy Kreatív Európa program – megszerzése tekintetében a magyar szereplőknek professzionális segítségre, támogatásra van szükségük − fogalmazott Petri Bernadett. Mint mondta, több oka van annak, hogy a közvetlen források megszerzésében lakosságarányosan elmarad Magyarország. Hazánk nem tudja befolyásolni azt a brüsszeli uniós intézményekben uralkodó általános felfogást, mely szerint a nagy tagállamokat előnyben kell részesíteni ennél a forrásnemnél. Az igazgató szerint ennek objektív oka elsősorban az, hogy a nagy államok az EU költségvetésének nettó befizetői, aminek értelmében ők ezt a többlet-hozzájárulásukat szeretnék visszakapni.
− Amin tudunk változtatni, az a hozzáállás: Magyarországon a kohéziós alapok, vagyis az operatív programok által kiadott hazai források rendszere jól működik és egy nagyon kényelmes helyzetet teremtett. Ez egy könnyen lehívható forrásnem, az igénybevétel rendjét a magyar kormány bizonyos gazdasági prioritások alapján meghatározta
− emelte ki Petri Bernadett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez képest a közvetlen EU-alapok uniós forrásrendszere sokkal bonyolultabb, itt egyfajta európai versenyképességet kell felmutatni. Kiemelte: ez azt jelenti, hogy nyugat-európai cégekkel, önkormányzatokkal, szervezetekkel kell a magyar pályázóknak versenyre kelni. Mint mondta, nem arról van szó, hogy a magyar résztvevők ne lennének versenyképesek, de meg kell mutatni nekik, hogy mi az az út, ami által ezt be tudják mutatni az uniós intézmények felé. − Egyféle uniós tagság létezik: azt valljuk, hogy a magyar szereplőknek is ugyanolyan joguk van részesülni ezekből a forrásokból − hangsúlyozta Petri Bernadett.
Lobbi a pályázókért
Petri Bernadett szerint a pályázók úgy tudnak a forrásokhoz jutni, ha első lépésként erőteljes tájékoztatási és kommunikációs tevékenységet folytatnak. − A szakpolitikai felkészítéstől egészen odáig, hogy egy pályázatot ad be egy cég vagy egy önkormányzat, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda végigkíséri az egész folyamatot, és lobbitevékenységet folytatunk a magyar szereplők érdekében − fogalmazott az igazgató. Mint mondta, ezt a magyar kormány által támogatott módon teszi az iroda, hiszen ennek a szolgáltatásnak a piaci ára egy szereplő részére több millió forint lenne. Ezzel szemben az MFOI legfeljebb sikerdíjat számít fel nyertes pályázat esetén, ezt a bevételt pedig az iroda a működési költségeire használja fel. − Kormányzati háttérintézménykét hibrid rendszerben működünk, mivel sok esetben a tisztán minisztériumi keretek között zajló munka nem a legalkalmasabb arra, hogy hatékonyan segítsük a piaci résztvevőket − fogalmazott Petri Bernadett, hozzátéve: a területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor kifejezetten a szívügyének tekinti, hogy az önkormányzatokat a közvetlen EU-források eszközével is támogassák a jelenlegi időszakban.
