– Várunk egy választ az Európai Bizottságtól, ugyanakkor azt nehezen tudom elképzelni, hogy Magyarország erős érvek nélkül ezt az elképzelést támogassa – nyilatkozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió pénzt kérne a tagállamoktól, mivel a háború és Ukrajna finanszírozása miatt kiürült az uniós kassza.
Mint arról lapunk is beszámolt, az Európai Bizottság (EB) kedden jelentette be, hogy kimerítették az uniós költségvetés minden rugalmasságát, hogy válságokat a válságok után kezelni tudják.
Továbbra is Ukrajnának adna pénzt az unió
Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, célzott javaslataik vannak arra, hogy a „legégetőbb kérdésekben” jól lépjen fel az EU. Az Európa Bizottság elnöke azt javasolja:
az uniós tagállamok a következő négy évben összesen ötvenmilliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából.
Ursula von der Leyen kijelentette: a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU-nak, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.
Az EB-elnök úgy fogalmazott: „A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereinknek, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk.”
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy az EU befagyasztotta a Magyarországnak és Lengelországnak járó források kifizetését.
Az unió különböző feltételeket szabott az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupció visszaszorításával kapcsolatban. Bár korábban inkább arról volt szó, a procedúra még az idén lezárulhat, feloldva ezzel egyes források zárolását, Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa nemrégiben kijelentette: mivel a jogállamisági eljárásnak nincsen konkrét, megszabott határideje, a források kifizetése akár 2024-ig is elhúzódhat. Miközben az előre kiszabott feltételeket Magyarország folyamatosan teljesíti, az unió rendre új feltételeket szab. Navracsics Tibor elmondta: vállalásainkat már teljesítettük, ezért a megállapodások nem rajtunk múlnak.
Magyarországnak más kiadásokkal is számolnia kell
A brüsszeli javaslat súlyos anyagi terhei mellett Magyarországnak a tervezett migránskvótával is számolnia kell, amely szerint évente 8500 migránst kellene befogadnunk. A migránsok kötelező befogadását súlyos összegekkel pénzben is meg lehetne váltani. Mráz Ágoston Sámuel korábbi összegzése szerint ez azt jelenti,
ha mind a 8500 személyt vissza akarná utasítani Magyarország, négy év alatt csaknem háromszázmilliárd forintot kellene kifizetnünk.
A Nézőpont Intézet vezetője úgy vélekedett: az EU-s belügyminiszterek többsége azért hozta meg ezt a Magyarország számára rendkívül hátrányos döntést, mert közeleg a 2024-es uniós választás, és a baloldali, föderális körök attól tartanak, hogy a voksolás eredményeként az Európai Parlamentben más erőviszonyok alakulnak ki. Ursula von der Leyen a többéves költségvetési keret felülvizsgálatával kapcsolatos sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az EU 15 milliárd eurót javasol elkülöníteni a migráció kezelésre.
Borítókép: Az Európai Parlament ülése Brüsszelben (Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard)
