Több száz milliárdos terhet jelenthet Magyarországnak az új uniós migránskvóta

Magyarországnak évente mintegy 8500 migránst kellene befogadnia vagy fejenként húszezer euró értékben pénzben megváltania, és viselnie ezzel a legnagyobb terhet az új EU-s migránskvóta-döntés értelmében – mondta a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth rádió vasárnap reggeli műsorában.

Budapest, 2022. október 11. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézõpont Intézet igazgatója elõadást tart a Hófehér gazdaság felé - Korrupciós helyzetkép Közép-Európában elnevezésû konferencián Budapesten, a Néprajzi Múzeumban 2022. október 11-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Mráz Ágoston Sámuel felidézte: az uniós tagországok belügyminiszterei néhány napja többségi döntéssel tanácsi álláspontot fogadtak el az unió menekültügyi reformjáról, amelynek értelmében a jövőben a visszautasítási kísérletek alapján számolnák ki, hány migránst kellene befogadnia egy-egy országnak évente. Mivel Magyarország a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekszik, évente 8500 migránsról lenne szó, ami az összes EU-ba érkező bevándorló majdnem harminc százalékát teszi ki, azaz ennyi személyt kellene befogadni.

A tervezet nóvumának nevezte, hogy akár pénzben is meg lehetne váltani a migránsok befogadását. Egy-egy be nem fogadott migráns után húszezer eurót kellene befizetni az Európai Unió kasszájába. 

Ez négy év alatt csaknem háromszázmilliárd forintos terhet jelentene Magyarország számára, 

ha az évi mind a 8500 személyt vissza akarná utasítani – összegzett az elemző. Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedett: az EU-s belügyminiszterek többsége azért hozta meg ezt a Magyarország számára rendkívül hátrányos döntést, mert közeleg a 2024-es uniós választás, és a baloldali, föderális körök attól tartanak, hogy a voksolás eredményeként az Európai Parlamentben más erőviszonyok alakulnak ki.

Emellett – hívta fel a figyelmet – a svéd elnökség azért is gyorsíthatta fel az egyeztetéseket, és próbálta meg kihasználni a jelenlegi baloldali többséget, mert július végén Spanyolországban is választások lesznek, amelynek eredményeként előfordulhat, hogy összeáll egy jobboldali, úgynevezett blokkoló kisebbség az Európai Tanácson belül. Ha Lengyelországban, Spanyolországban is jobboldali kormányokat választanak a következő hónapokban a választópolgárok, akkor küszöbön áll az erőviszonyok átrendeződése – jelezte az elemző.

Az új migránskvóta-döntés az egy év múlva esedékes EP-választások kampánytémájává válhat, hiszen az Európai Parlament összes képviselőjének egyértelműen állást kell foglalni arról, hogyan gondolkodik ebben a kérdésben – mondta Mráz Ágoston Sámuel. Emlékeztetett: a magyar baloldali pártok 2015 óta folyamatosan tagadják, hogy a migráció veszélyt jelentene Magyarország szempontjából, és hogy a migránskvóta az Európai Unióban létezne. A baloldali képviselők annak ellenére fogják tagadni az ügy jelentőségét, hogy egészen konkrét számokról van szó – mondta az elemző.

Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)