Az elmúlt évek során a baloldali pártok és az egyes civil szervezetek teljes összefonódásának lehetünk tanúi, amely további lehetőségeket, kiskapukat jelent a baloldalnak arra, hogy egy-egy civil szervezet álcája mögé bújva szerezzen szimpatizánsokat.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint a baloldali pártok és a „civilek” együttműködése egy politikai termék, a két közösségnek azonos az identitása. Ez a fajta taktika jellemezte a 2019-es önkormányzati választásokat is, amikor a balliberális erők sok helyen a pártlogók eldobásával civil álcába bújtak. A jelöltjeik előéletét megvizsgálva azonban rendszerint kiderült, hogy valamelyik politikai szervezetnek tagjai vagy szoros kapcsolatot ápolnak velük.
Talabér Krisztián lapunk kérdésére példaként említette Pikó Andrást, a VIII. kerület polgármesterét, aki „civil”, pártszínezet nélküli jelöltként indult Józsefvárosban, az akkori teljes baloldali politikai hálózat pedig – a Jobbik kivételével – beállt mögé. De hasonló taktikát alkalmazott az ellenzék a megyei jogú városok jelentős részében – egyebek mellett Dunaújvárosban, Egerben, Békéscsabán, Miskolcon és Salgótarjánban is –, ahol a politikusok egy újonnan létrehozott egyesület neve alatt vagy vegyítve pártlogókkal együtt indultak a helyhatósági választásokon. Szeged polgármestere, Botka László is az Összefogás Szegedért Egyesület név alatt indult, nem MSZP-s színekben. Sőt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is többször szóvá tette, hogy a 2024-es budapesti főpolgármester-választáson le kell dobni a pártlogókat a kampányról – részletezte a politológus.
