A kezdeményezés fontos lépést jelentene az unió kiegyensúlyozottabb működésé felé − jelentette ki Gát Ákos Bence kutató lapunk megkeresésére arról, hogy jövőre, a magyar elnökség alatt napirendre tűzhetik az Európai Unió intézményeit ellenőrző jogállamisági mechanizmus ügyét. A Danube Institute külkapcsolati vezetője kifejtette: májusban Varga Judit igazságügyi miniszter jelezte, a jövő év második felében a kormányzat napirendre kívánja tűzni az Európai Unió Tanácsában egy olyan jogállamisági mechanizmus létrehozását, amely azt ellenőrizné, hogy maguk az európai intézmények tiszteletben tartják-e a jogállamiság elveit.
A szakértő emlékeztetett:
a javaslat illeszkedik az EU jogtörténeti fejlődésébe, amely során évtizedekig az volt a kérdés, hogyan lehetne biztosítani azt, hogy az EU-s intézményrendszer működése során ugyanazok, az állampolgárokat védő alapjogi garanciák érvényesüljenek, mint a tagállamok alkotmányos rendszereiben.
– Erről szólt a német alkotmánybíróság „Solange” néven híressé vált 1974. május 29-i ítélete is, amelyben az alkotmánybíróság leszögezte, mindaddig nem fogadja el a közösségi (uniós) jog tagállami joggal szembeni elsőbbségét, amíg az Európai Közösségekben nem ugyanolyan mértékben biztosított az alapjogok védelme, mint Németországban – magyarázta a kutató. Gát Ákos Bence rávilágított, az uniós szerződésekbe azért kerültek be különböző alapelvek, amelyeket később már uniós értékekként említenek, hogy az unió alapjogvédelmi hiányosságait orvosolják. Ugyanebből a célból hirdették ki 2000-ben, majd emelték 2009-ben az alapszerződésekkel azonos szintre az EU alapjogi chartáját.
A szakértő lapunknak kifejtette, hogy az EU-t sajnálatos módon a 2010-es évek elejétől letérítették a fenti logikát követő fejlődési útról. Az Európai Parlamentben rendszeressé váltak a viták egyes tagállamok, köztük Magyarország „jogállamisági” helyzetéről, az unió szupranacionális intézményei fokozatosan átpozicionálták magukat, és ők kezdték el számonkérni az alapjogok és a jogállam érvényesülését a tagállamokon.
– Ma már az eredetileg az uniós intézményeket célzó alapjogi chartát is a tagállamokkal szemben próbálják használni. Láthatóan 180 fokos fordulat következett be, a figyelem a tagállamokra terelődött, de ettől még az uniós intézményekkel kapcsolatos jogállamisági dilemmák nem oldódtak meg. A magyar kormány kezdeményezése viszont segíthet megoldani ezt a helyzetet
– emlékeztetett.
Gát Ákos Bence hozzátette: szerinte egy uniós intézményeket ellenőrző mechanizmusnak az intézmények napi működésének ellenőrzésén túl fontos strukturális működési problémákat is vizsgálnia kellene. Például hogyan bővíthetik egyes uniós intézmények a hatásköreiket az alapszerződésekben lefektetett hatáskörmegosztási szabályok ellenében, miközben a jogállamiság alapvető kritériumai a jogszerűség és joghoz kötöttség? Vagy hogyan kényszeríthetik ki demokratikusan megválasztott nemzeti parlamentek döntéseinek megváltoztatását politikai és pénzügyi nyomásgyakorláson keresztül, miközben az Európai Unióról szóló szerződés második cikke alapvető értékként rögzíti a demokrácia elvét is?
