„Felháborító, hogy lassan sehol sem lehet végigmenni úgy a kutyával a városban, hogy ne toklásztengerbe ütközzön az ember.
Szinte minden kutyafuttató vagy kutyának kijelölt terület toklászerdő.
Nonszensz, hogy a budai felső rakparton, a Halász utca környékén sem lehet úgy végigsétálni, hogy ne full toklász legyen a kutya. Azon a rakparton, ahol pár éve még alig volt toklász” – mondta a Metropolnak egy budapesti lakos, míg egy másik arra panaszkodott, hogy ezek a területek nem méhlegelők, mindössze arról van szó, hogy az önkormányzat elhanyagolta a területet. – Nem tudom, hogy pénz- vagy emberhiány a gond, de valamit tehetne a főváros, mert ez így biztos tarthatatlan – vélte.
De nemcsak a budai kerületekben, hanem a pesti oldal kertvárosias részein, például Zuglóban is panaszkodnak a kutyatulajdonosok a toklászmezők miatt. A kaszálás elmaradása miatt Budapest-szerte tarthatatlanná kezd válni a helyzet.
Mint arról a Magyar Nemzet is írt, hiába jelezte a lakosság számos kerületből, hogy elmaradt idén a fűkaszálás, és emiatt több helyen derékig ér a gyom, idén még több lett a méhlegelőnek fenntartott területek mérete. Az Énbudapestem.hu. tájékoztatása szerint az eredeti flóra meghagyásával a területek nagysága 2023-ban összesen 28,6 hektár lesz, ez körülbelül félhektárnyi növekedés a tavalyi évhez képest.
Régi trükk a méhlegelők kialakítása
Karácsony Gergely még zuglói polgármesterként találta fel a ritkább fűkaszálásra való trükköt, amikor több helyen táblákat helyezett el azzal a felirattal: Nem gaz, méhlegelő. Később főpolgármesterként Karácsony elindította a Vadvirágos Budapest programot. A kezdeményezés célja: a méheknek több lehetőségük legyen virágport gyűjteni a városi környezetben. Az úgynevezett Vadvirágos Budapest program lényege tehát, hogy hatalmas gaztenger és toklászmező fogadja az itt élőket, amelyek nemcsak csúnyák, de veszélyesek is lehetnek a kutyákra: a toklász ugyanis könnyedén belefúródhat a fülükbe, mancsukba, szemhéjukba vagy akár a fogínyükbe.
