Örülnek a fúrtkút-tulajdonosok, ám az amnesztia nem vonatkozik mindenkire

Nem mindenki mentesül a bejelentési kötelezettség és az ezzel járó procedúra alól.

Forrás: Pexels

A jogszabály szerint a mezőgazdasági célú kutaknál a 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kutak fennmaradásához nem szükséges sem vízjogi engedély, sem bejelentés.

 A 2024. január 1. előtt létesített háztartási célú kutakra nem kell vízjogi engedély és bejelentés, és fennmaradási engedély sem.

A Teol azt írja, a bejelentési kötelezettség is megszűnik a háztartási, a kerti és a mezőgazdasági öntözésre használt kutak létesítéséhez, ha a kút mélysége nem haladja meg az ötven métert, nem érinti az első vízzáró réteget, háztartási és mezőgazdasági használatra szolgál és vízkészletvédelmi szempontból nem védendő területen található, így szól a jogszabály.

Egy szekszárdi kútfúró a Teol kérdésére elmondta, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy éves szinten ötszáz köbméternyi vizet használhat el az, akinek van ilyen kútja. A gond az, hogy ezt a mennyiséget – mármint az ötszáz köbmétert – senki nem tudja és vélhetően nem is fogja ellenőrizni.

Tolna vármegyében nemcsak kiskerteket, tanyákat látnak el fúrt kutakból vízzel, hanem sok kisebb-nagyobb borászatnak is hasonló kútja van, ahonnan használja a vizet szüret idején, a hordók, eszközök mosására, a pince takarítására. A legtöbbjüknek annak idején engedéllyel lett kiépítve ugyan a víznyerő helye, de valószínű, hogy az ötszáz köbméternyi mennyiség nem elég éves szinten.

A törvény megkülönbözteti a vízkészletvédelmi szempontból védendő területeken fúrt kutakat, illetve a kockázatot nem jelentő területeket. Ennek alapja, a védendő területek országtérképe várhatóan augusztusban fog elkészülni. Az ezen területen fúrt kutak továbbra is csak vízügyi hatósági bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg.

Engedély kell annak is, aki nem magánszemélyként furat kutat, még akkor is, ha az nem haladja meg az ötven métert, nem érinti az első vízzáró réteget. A már említett szekszárdi kútfúró példaként elmondta, egy decsi számítógépes vállalkozó szeretett volna kutat fúratni, de mivel a telephelye is oda volt bejelentve, így neki a kútfúrás már engedélyhez volt kötve.

A jogszabály felhívja a figyelmet arra is, hogy 

a vízkészletvédelmi területeken található létesítmények mellett az ötven méternél mélyebb, gazdasági célú kutak létesítése és üzemeltetése továbbra is engedélyköteles marad, továbbá a hatósági eljárás kikerülésével vagy az engedélytől eltérően használt illegális kutak után továbbra is kiszabható bírság.

Az állattartó telepek segítséget kaptak

Horváth István, országgyűlési képviselőt kérdezte a Teol arról, hogy sikerült-e „átverekedni” azt a jogszabály-módosítást, hogy az amnesztia az állattartó telepekre is vonatkozzon. A képviselő kérdésükre elmondta, több módosítást is kérvényeztek még a vitában, ő személy szerint azt, hogy az állattartó telepekre is vonatkozzon az amnesztia, és örömmel mondta, hogy igen, sikerült ezt elfogadtatni.

Sok olyan volt téesztelepes vagy volt állami gazdaság területén lévő kút üzemel ma is, amelyet valamikor a hatvanas években vagy még korábban létesítettek. Ezeknek a papírjai már régóta nincsenek meg.

Ahol állattartó telepek is kapcsolódnak a fúrt kutakhoz, ott a víz minőségét folyamatosan ellenőrzik évtizedek óta. Ha újból be kellene szerezni ezekhez az engedélyezési okiratokat, az esetenként több millió forintba kerülne a gazdálkodóknak. Ettől sikerült mentesíteni az állattartókat, mondta az országgyűlési képviselő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)