Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Jövő januártól új, immár hosszú távú kútamnesztia lép életbe. Az ezzel kapcsolatos jogszabályt a parlamenti képviselők június elején elfogadták, és az már meg is jelent a Magyar Közlönyben. De nem mindenki mentesül a bejelentési kötelezettség és az ezzel járó procedúra alól – írja a Teol.
Korábban a Magyar Nemzet írt arról, hogy megjelent a vízgazdálkodási törvény módosítása a Magyar Közlönyben, amelynek értelmében a meglévő kutak jó része legálissá vált.
A jogszabály szerint a mezőgazdasági célú kutaknál a 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kutak fennmaradásához nem szükséges sem vízjogi engedély, sem bejelentés.
A 2024. január 1. előtt létesített háztartási célú kutakra nem kell vízjogi engedély és bejelentés, és fennmaradási engedély sem.
A Teol azt írja, a bejelentési kötelezettség is megszűnik a háztartási, a kerti és a mezőgazdasági öntözésre használt kutak létesítéséhez, ha a kút mélysége nem haladja meg az ötven métert, nem érinti az első vízzáró réteget, háztartási és mezőgazdasági használatra szolgál és vízkészletvédelmi szempontból nem védendő területen található, így szól a jogszabály.
Egy szekszárdi kútfúró a Teol kérdésére elmondta, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy éves szinten ötszáz köbméternyi vizet használhat el az, akinek van ilyen kútja. A gond az, hogy ezt a mennyiséget – mármint az ötszáz köbmétert – senki nem tudja és vélhetően nem is fogja ellenőrizni.
Tolna vármegyében nemcsak kiskerteket, tanyákat látnak el fúrt kutakból vízzel, hanem sok kisebb-nagyobb borászatnak is hasonló kútja van, ahonnan használja a vizet szüret idején, a hordók, eszközök mosására, a pince takarítására. A legtöbbjüknek annak idején engedéllyel lett kiépítve ugyan a víznyerő helye, de valószínű, hogy az ötszáz köbméternyi mennyiség nem elég éves szinten.
A törvény megkülönbözteti a vízkészletvédelmi szempontból védendő területeken fúrt kutakat, illetve a kockázatot nem jelentő területeket. Ennek alapja, a védendő területek országtérképe várhatóan augusztusban fog elkészülni. Az ezen területen fúrt kutak továbbra is csak vízügyi hatósági bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg.
Engedély kell annak is, aki nem magánszemélyként furat kutat, még akkor is, ha az nem haladja meg az ötven métert, nem érinti az első vízzáró réteget. A már említett szekszárdi kútfúró példaként elmondta, egy decsi számítógépes vállalkozó szeretett volna kutat fúratni, de mivel a telephelye is oda volt bejelentve, így neki a kútfúrás már engedélyhez volt kötve.
A jogszabály felhívja a figyelmet arra is, hogy
a vízkészletvédelmi területeken található létesítmények mellett az ötven méternél mélyebb, gazdasági célú kutak létesítése és üzemeltetése továbbra is engedélyköteles marad, továbbá a hatósági eljárás kikerülésével vagy az engedélytől eltérően használt illegális kutak után továbbra is kiszabható bírság.
Az állattartó telepek segítséget kaptak
Horváth István, országgyűlési képviselőt kérdezte a Teol arról, hogy sikerült-e „átverekedni” azt a jogszabály-módosítást, hogy az amnesztia az állattartó telepekre is vonatkozzon. A képviselő kérdésükre elmondta, több módosítást is kérvényeztek még a vitában, ő személy szerint azt, hogy az állattartó telepekre is vonatkozzon az amnesztia, és örömmel mondta, hogy igen, sikerült ezt elfogadtatni.
Sok olyan volt téesztelepes vagy volt állami gazdaság területén lévő kút üzemel ma is, amelyet valamikor a hatvanas években vagy még korábban létesítettek. Ezeknek a papírjai már régóta nincsenek meg.
Ahol állattartó telepek is kapcsolódnak a fúrt kutakhoz, ott a víz minőségét folyamatosan ellenőrzik évtizedek óta. Ha újból be kellene szerezni ezekhez az engedélyezési okiratokat, az esetenként több millió forintba kerülne a gazdálkodóknak. Ettől sikerült mentesíteni az állattartókat, mondta az országgyűlési képviselő.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
A MÁV-csoport vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartott a Keleti pályaudvar lezárásának ügyében.
Ha letakarja a kupacot, akkor is ott a slusszkulcs.
Azonnal léptek az egyenruhások, eljárás indult.
A CsillagPont fejlesztő központban egyéni és csoportos gyógypedagógiai fejlesztést nyújtanak.
A MÁV-csoport vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartott a Keleti pályaudvar lezárásának ügyében.
Ha letakarja a kupacot, akkor is ott a slusszkulcs.
Azonnal léptek az egyenruhások, eljárás indult.
A CsillagPont fejlesztő központban egyéni és csoportos gyógypedagógiai fejlesztést nyújtanak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A MÁV-csoport vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartott a Keleti pályaudvar lezárásának ügyében.
Ha letakarja a kupacot, akkor is ott a slusszkulcs.
Azonnal léptek az egyenruhások, eljárás indult.
A CsillagPont fejlesztő központban egyéni és csoportos gyógypedagógiai fejlesztést nyújtanak.
Tömeges pénzkivonásra célozgattak a magyar lakossági állampapírpiacon a Telex év eleji írásában, ehelyett nőtt az állomány.
A kárpátaljai magyar férfi ukrán kényszersorozás áldozata lehetett.
Most a figyelmetlenség komoly kockázattal járhat.
A programban vissza nem térítendő támogatást is igénybe lehet majd venni, egyelőre több verzió van az asztalon.
Panyi Miklós: A legfrissebb adatok is bizonyítják, hogy bőséges a kínálat a lakáspiacon a fix 3 százalékos hitellel megvásárolható ingatlanokból.
Azonnal léptek az egyenruhások, eljárás indult.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
