Újabb két leszámolás miatt ítélhetik el pénteken Portik Tamást, aki eddig összesen 28 év fegyházat kapott Prisztás József és Boros Tamás megöletése miatt. Ezúttal gyerekkori barátja, bűntársa, Gyüre József meggyilkoltatása miatt kell felelnie. Az ügyet a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merénylet miatt Portik ellen indult ügyhöz egyesítették.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Végkifejletéhez érhet pénteken a Portik Tamás ellen indult harmadik és negyedik leszámolásos ügy pere első fokon a Fővárosi Törvényszéken. A tárgyalási jegyzék szerint a vádlottak utolsó szó jogán szólhatnak még, majd következik az ítélethirdetés. Portikot június 14-én volt 11 éve, hogy elfogta a TEK. Azóta jogerősen elítélték Prisztás József és Boros Tamás meggyilkoltatása miatt összesen 28 év fegyházra.
A napokban a vádat képviselő ügyésznő Portik Tamásra és a II. rendű vádlott K. Gáborra életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
Portik Tamás a Prisztás József meggyilkoltatása miatt indult perben (Fotó: Havran Zoltán)
A III. rendű vádlott Sz. József státusza legalábbis homályos, egyes hírek szerint őt már el is ítélték 2 év szabadságvesztésre, amelynek végrehajtását 5 évre felfüggesztették, de erről később.
A vád két fő- és egy mellékvádból áll. Portikot először a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni 1996-os merénylet megbízásával vádolták meg.
A vádirat lényege szerint a most 54 éves Portik az 1990-es évek közepétől egy olyan, 15-20 főből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. Portik 1996. november 1-jén agyonlövette üzleti vita miatt Prisztás Józsefet, és a nyomozás során tanúként kihallgatták Lakatos Csabát, az ügető fogathajtóját, Prisztás barátját is.
Lakatos a tanúkihallgatását követően a folyosón említést tett a rendőröknek arról, hogy az emberölés hátterében szerinte Portik Tamás állhat. Az információt azonnal megsúgták Portiknak hatósági kapcsolatai, ezért a vádirat szerint eldöntötte, hogy megöleti az általa besúgónak, ,,vamzernek” tartott Lakatost. Rávette az éjszakai élet erős emberének tartott Tanyi Györgyöt, hogy ölje meg a fogathajtót. Tanyi öt további társát – köztük testvéreit is – bevonta a merényletbe, és beszerzett egy golyós puskát, amit a Fiumei úti temetőben rejtett el. A sírkert fala határos az ügetőpályával, és azon átmászva egy épület tetejéről tervezte a lövések leadását.
Végül 1996. november 13-án, az esti órákban Tanyi György négyszer lőtt rá a pályán lévő hajtóra, akit háromszor el is talált, s az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Tanyi bűntársai a szállításban, a menekülés biztosításában, valamint a helyszínre érkező rendőrök figyelemmel kísérésében vettek részt.
A merénylő 2018-ban jogerősen 11 év fegyházat kapott, és a tárgyalásán megnevezte megbízóját, Portik Tamást.
Már tartott a per az ügetőhajtó elleni merénylet miatt, amikor megvádolták Portik Tamást azzal, hogy 1999-ben megbízta két emberét, a II. rendű vádlott K. Gábort és egykori bizalmas emberét, a III. rendű vádlott Sz. Józsefet, hogy öljék meg a bűntársuk, Portik gyerekkori barátját, Gyüre Józsefet.
Az emberöléssel megbízott két bandatag 1999. április 25-én Gyüre XI. kerületi bérelt lakásához hajtott, leparkoltak, majd felcsöngettek a célponthoz. Gyüre beengedte a gyilkost a lakásba.
A vád szerint a lakásban az emberölés tettese, K. Gábor a fürdőszobába ment, ahol elővette a szatyrából az emberölés végrehajtásához előzetesen beszerzett, hangtompítóval ellátott géppisztolyt, majd a fürdőszobából kilépve a fegyverrel célzott lövést adott le a sértettre, aztán közelebb lépett hozzá és még többször rálőtt.
A sértett a helyszínen életét vesztette. Társa mindössze abban bűnös, hogy odaszállította a helyszínre a végrehajtót, majd utána elvitte. A gyilkosság után a két férfi az Erzsébet híd budai hídfőjéhez hajtott, ahol a lőfegyvert a Dunába hajították. A lőfegyvert később hajléktalanok megtalálták a Duna-parton, és azt leadták a rendőrségen. A sértett holttestét a lakás tulajdonosa által megbízott személy 1999. május 6-án fedezte fel, amikor a bérleti díjért megjelent a lakásban.
Ezt az ügyet elsősorban a III. rendű vádlott hatóságokkal való szoros együttműködésének köszönhetően tudták feltárni a hatóságok és bíróság elé vinni a vád szerinti elkövetőket.
Bűnbánó pentitó
Sz. József nemcsak a Gyüre-féle ügyben, hanem még másik három ügy feltárásában is együttműködött a hatóságokkal. Őt a főügyészség egy másik ügyben elkövetett bűnpártolással is vádolja; a vád szerint egy 1998-as emberölési ügy (a Fenyő-gyilkosság – a szerző) miatt indult büntetőeljárás későbbi szakaszában, 2017–2018-ban, az emberölés felbujtói ellen indult büntetőeljárás meghiúsítására törekedett oly módon, hogy a birtokában lévő, az ügy szempontjából releváns bizonyítási eszközt nem adott át a nyomozó hatóságnak, hanem azt pénzért ajánlotta fel a felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamásnak, illetve ügyvédjének. Gyárfás ilyen módon történő megzsarolása jutott el végül addig, hogy előbb gyanúsított, majd vádlott lett a Fenyő-gyilkosság ügyében. Amivel aztán egyesítették Portik Tamás perújítási eljárását is. A Fenyő-ügyben július elején kezdődnek a perbeszédek és télen várható első fokú ítélet.
Borítókép: 2012. június 14-én a TEK kommandósai elvezetik Portik Tamást (Fotó: TEK)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
